Örülnek az amerikai lemezkiadók és filmforgalmazók: a szövetségi bíróság úgy döntött, hogy a Kazaa off-shore fájlcserélő forgalmazója, a Sharman
Networks bíróság elé állítható az USA-ban. Annak elenére, hogy a cég székhelye egy csendes-óceáni szigeten található, a bíróság úgy vélte, hogy a cégnek érdekeltségei vannak az USA-ban, jelentős forgalmat bonyolít le a tengerentúlon. A népszerű fájlcserélőt az USA-ban mintegy 21 millióan használják.
A vádirat szerint a Kazaat forgalmazó Sharman megsértette az amerikai szerzőjogi törvényt, copyright-os zenéket és filmeket tett elérhetővé a nagyközönség számára, és ezzel a kiadóknak komoly anyagi veszteséget okozott. Az USA-ban 2002-ben 9 százalékkal estek vissza a CD-eladások – a kiadók szerint ezért elsősorban a fájlcserélők okolhatók.
Globális csalafintaságok
A Sharman Networks-öt adózási okokból a csendes-óceáni kis szigeten, Vanuatun jegyeztek be, a cég operatív ügyeit Ausztráliából irányítják. Szerverei Dániában találhatók, szoftverei forráskódjával utoljára Észtországban találkoztak. A Kazaa fejlesztői, akik valószínűleg jelenleg is technológiai felügyeletet látnak el a cégnél, egyes feltételezések szerint Hollandiában élnek.
„Örülünk, amiért a bíróság úgy döntött, hogy a Sharman Networks ellen eljárás indulhat” – jelentették ki a legnagyobb kiadók – az AOL Time Warner, a Vivendi Universal és a Walt Disney – érdekeit képviselő Mozgókép Szövetség és a Lemezkiadók Szövetsége szóvivői.
Az amerikai szórakoztatóipar jogi képviselői eddig minden perbe fogott amerikai fájlcserélő céggel – Napster, Aimster, Audiogalaxy – szemben győzedelmeskedtek: azok vagy bezárták kapuikat, vagy a copyrightos fájlok kiszűrésével próbálkoznak. A Kazaa esetében azonban egyrészt megnehezíti a bíróság dolgát, hogy a Sharman nem amerikai cég, másrészt kérdéses, hogy egy amerikai bíróság ítélete kötelező érvényű lehet-e az országhatárokat nem ismerő intertnetre.
Legális szájtok – kiadói kartell a kínálati oldalon
A pereskedés helyett a lemezkiadók kreatívabb ötletekkel is próbálkoznak a Kazaa-használók megtizedelésére. Létrehoztak két olyan szájtot is, amelyekről az érdeklődők zenét tölthetnek: a Bertlesmann, az EMI, az AOL Time Warner és a RealNetworks érdekeltségébe tartozó MusicNetet, valamint a Sony és a Vivendi Universal által birtokolt Pressplay-t.
A fájlcserélőkkel szemben folytatott szélmalomharc helyett a kiadók inkább az előremenekülést választották. Igazán vonzó konkurens szolgáltatást azonban nem sikerült előállítaniuk: a két szájtról ugyanis havi 9,95 – 24,95 dolláros áron lehet különféle letöltéseket igénybevenni. Ezenkívül a két oldal nemcsak, hogy nem ingyenes, hanem számos korlátozást is életbe léptetett: egy lemeznek például nem lehet minden számát letölteni, a letöltött fájlok nem másolhatók ki CD-re, illetve hordozható MP3 lejátszóra, vagy csak nevetségesen kis mennyiségben. Kicsi, néhány százezeres a kínálat is: igazán nagy előadóktól csak ritkán elérhetőek új lemezek. Ezzel szemben a Kazaat egyidejűleg használó többmillió embernek több száz millió fájlhoz van hozzáférése.
A tökéletes verseny korlátai
Liberális közgazdászok szerint az online zenepiac igancsak messze van a piaci egyensúlytól. Egyrészt akadályozza az egyensúlyi állapot kialakulását, hogy a MusicNet és a Pressplay szájtjával a kínálati oldalon kartell alakult ki, másrészt a lemezkiadók által kalkulált árak túl magasak. Ilyen árak mellett a tömegek inkább a Kazaat választják, amely ugyan ingyenes, ám a felhasználók mégiscsak áldozatot hoznak azzal, hogy a számokat legjobb esetben is csak közepes minőségben élvezik.