Belföld

Kerül, amibe kerül: Járai kitart a magas kamat mellett

Több ízben is interveniált a forint árfolyamának sávon belül tartása érdekében a jegybank. Járai továbbra is kitart a magas kamatszint mellett. Elemzők szerint az MNB alábecsüli az intervenció költségeit.

Pillanatnyilag nem látunk lehetőséget kamatcsökkentésre – idézte a Magyar Nemzeti Bank elnökét, Járai Zsigmondot szerdán a Reuters hírügynökség. A bankelnök egy bécsi beruházási tanácskozás közben nyilatkozott. A hétfői döntést – a kamat változatlanul hagyását – azzal indokolta a hírügynökség szerint, hogy nagy az inflációs nyomás gazdaságban. Mint mondta, az alacsony infláció eléréséhez viszonylag erős valutára van szükség. A Dow Jones hírügynökség szerint Járai megerősítette: bízik benne, hogy decemberre a bank 4,5 százalékos céljára csökkenthető a tizenkét havi infláció, és elérhető a 2004 végére várt 3,5 százalék is.


A jegybank alábecsüli az intervenció költségeit 


A Credit Suisse First Boston (CSFB), egy az MNB forrásaira hivatkozó értékelésében viszont azt közölte: a Magyar Nemzeti Bank alábecsüli az erős forint letörése érdekében végrehajtandó intervenció költségeit, amikor úgy számol, hogy mintegy 2,5-3 milliárd euró közötti összeget szán erre a célra. A CSFB emlékeztet, hogy már a rövid távra tervezett összeg is eléri azt a szintet, amit 1996 és 2001 között évente költött piaci beavatkozásra a jegybank. Ám a CSFB ennél jóval többre becsüli az intervenció várható költségeit, mondván az MNB nem számol a forró pénzek beáramlásának tényleges mértékével, valamint a forintra gyakorolt nyomás erejével.


8 milliárd euró spekulatív tőkét vonzott a magas kamat


A szerdai Financial Times is foglalkozik a változatlanul hagyott jegybanki alapkamattal. Az írás által idézett források szerint a magasan tartott kamat folyományaként a 8 milliárd eurónyi spekulatív tőke érkezett Magyarországra. A brit üzleti napilap azt is írja, hogy Magyarország közvetlen környezetében jóval kevésbé vonzó a kamatszint a befektetőknek, a legkevésbé Csehországban, ahol 2,75 százalék a jegybanki alapkamat.


Hétfőn sávelhagyás, szerdán intervenció


A forintra nehezedő nyomásre jellemző, hogy két nappal a hétfő délutáni sávelhagyást követően a Magyar Nemzeti Bank szerdán több alkalommal is interveniálni kényszerült a bankközi devizapiacon, mert a forint ismét kilépett volna a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sávból. Misura Gábor, az MNB
szóvivője elmondta: a sávszélesítés óta első ízben került sor jegybanki beavatkozásra a forinterősödés megállítása érdekében. Az MNB a sávszélen avatkozott be, több alkalommal vásárolt eurót forintért. A vásárlás összegéről azonban nem közölt adatokat. Pénzpiaci kereskedők szerint a jegybanki intervenció a délelőtti kereskedési időben több száz millió eurót
tett ki.


Nem az intervenció drága, hanem a pénz visszaszívása


A jegybank az intervenció során hazai fizetőeszközt bocsát ki, s ezért eurót vásárol, ez utóbbit nyugodtan tartalékohatja, a nemzeti valutát azonban ki kell vonnia a forgalomból – magyarázta Misur Gábor független devizapiaci szakértő. Mint mondta, ha a vásárlásra használt forint a piacon marad, s fogyasztásra vagy beruházásra költik, inflációt gerjeszt, márpedig az intervenciót éppen az infláció elleni küzdelemmel magyarázza a jegybank. Az MNB a kibocsátott nemzeti valutát például kötvénykibocsátással tudja kiszivattyúzni a gazdaságból. Ám ehhez a piac által indokoltnál magasabb hozamot kell ígérnie. Ez a hozamrés az intervenció tényleges költsége, amely hosszan tartó és nagyarányú jegybanki beavatkozás esetén igen magas lehet.


 

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.