Belföld

Zászló címerrel és címer nélkül

Várhatóan még ebben a hónapban megtartja alakuló ülését az a szakértői bizottság, amelyet a kormány azzal a céllal hívott létre, hogy „áttekintse a magyar nemzetet és az államot megjelenítő jelképeket, és azok rendszerbe foglalására javaslatot készítsen elő". A feladat egyik nehézségét az okozza, hogy nálunk a „nemzeti" és az „állampolgári közösség" kettévált.

Glatz Ferenc akadémikus a múlt év tavaszán javasolta a miniszterelnöknek, hogy a világ sok más országához hasonlóan Magyarországon is foglalják rendszerbe az állami és nemzeti jelképeket, mert ez a rendszer tükrözi felfogásunkat az állam jellegéről, nemzeti állami hagyományainkról. Az aktualitást az adta, hogy a kormánynak állást kellett foglalnia a Sándor-palota jövőjéről – írja a Népszabadság. A Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének javaslata kiindulópontnak tekintette az 1989 és 2002 közötti magyar jogszabályokat, az ünnepeinkről szóló törvényeket.

A történet 1989 őszére megy vissza. Glatz, az akkor a történész kutatószobából és a katedráról a kormányba kerülő oktatási miniszter javasolta, hogy az alkotmánymódosító törvényt kössék össze az államrend egészének átgondolásával, az új polgári köztársaság kikiáltásával.

Glatz 1989-ben azt javasolta, hogy a köztársaság kikiáltásának dátuma az augusztus 20-a melletti másik magyar állami ünnep, október 23-a legyen. A javaslat már akkor foglalkozott a különféle államhatalmi ágazatok elhelyezésének szétválasztásáról is – utalva arra, hogy a parlament, azaz a törvényhozó testület, a köztársasági elnök mint „az állam első polgára”, valamint a kormány, a végrehajtó hatalom, csak a szovjet rendszerben került egyazon épületbe. A következő év tavaszán az oktatási és az építési miniszter áttekintette a budai Vár lerombolt részeinek újraépítési lehetőségét, tárgyalt a Sándor-palota restaurálásáról, a volt hadügyminisztériumi épület újraépítéséről – azzal a céllal, hogy az új polgári köztársaság elnöke, valamint a Nemzeti Múzeumban méltatlan helyen elhelyezett korona a koronázási ékszerekkel együtt kerüljön át a Várba.

Glatz volt akadémiai elnökként tavaly azt is javasolta a miniszterelnöknek, hogy dolgozzanak ki átfogó tervet a volt budai kormányzati negyed állami és nemzeti reprezentációs funkcióira, a demokratikus államot jelképező intézmények – a parlamenten és kormányon kívül a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság stb. – elhelyezésére. Medgyessy Péter felkarolta az elgondolást, felkérte a tudóst egy szakértői bizottság összeállítására, és a javasolt bizottsági tagok 2002 végén meg is kapták a felkérést a részvételre.
[Népszabadság]

Ajánlott videó

Olvasói sztorik