Az Index információi szerint a a kormány pénteki ülésén megtárgyalta és elfogadta a távközlési alap feltöltését szabályozó rendeletet. A hírközlési törvény értelmében az alapba a távközlési piac összes szereplőjének – vezetékes szolgáltatóknak, mobilcégeknek, alternatívoknak, illetve internet- és kábelszolgáltatóknak – fizetnie kell árbevétel-arányosan, az alapból kompenzációt azonban csak az egyetemes szolgáltatók kapnak. 
Az ágazat finanszírozza a vezetékesek bevételkiesését
A törvény szerint egyetemes szolgáltatók a saját koncessziós területükön jelentős piaci erőnek minősített vezetékes távközlési cégek, azaz a Matáv, a Vivendi, a Monortel, a Hungarotel és az Emitel lettek. Az egyetemes szolgáltatás elvének szellemében minden koncessziót nyert vezetékes távközlési szolgáltató köteles szociális jellegű csomagokat ajánlani a rászorulóknak, hogy azok is részesüljenek az alapszintű távközlési szolgáltatásból, akik ezt egyébként nem tudnák maguknak megengedni.
A vezetékes szolgáltatók bevételkiesését az Egyetemes Távközlési Alap révén finanszírozzák az ágazat más szereplői. Az alap várhatóan 9,8 milliárd forintra rúg majd, a pénzt a piac szereplőinek február 28-áig kellene „összedobniuk”, a kifizetéseket pedig március 31-éig kellene teljesíteni. (Az összeget a kedvezményezett előfizetők száma és a szolgáltatók bevételkiesése alapján kalkulálják.) Bár az Alap létével az ágazat szereplői többnyire egyetértenek, az erről szóló végrehajtási rendeletet számos cég bíróságon támadja. A Matáv pedig a kompenzáció elmaradása esetére további áremeléssel fenyeget.
Ősztől már más a törvény
A hírközlési törvény átfogó módosítását ez év őszén szeretné a parlament elé vinni az informatikai tárca. Az átfogó módosítási koncepció részben azért szükséges, mert eleve vannak a törvényben olyan pontok, amelyek az EU keretszabályaival nem állnak összhangban. Mindenképpen változás történik az alábbi hat témában: egyetemes szolgáltatások kérdésköre; EU jogharmonizáció; az internetszabályozás kérdései; szervezeti/intézményi kérdések; az előfizetői hurok átengedése; a költségkimutatások és az árszabályozás (beleértve a fix-mobil összekapcsolást) ügye.
Az Alap legnagyobb befizetői a mobilszolgáltatók – amelyek nem jutnak utólagos kompenzációhoz -, illetve a Matáv, amely valószínűleg kétmilliárd forinttal nagyobb összeget kap vissza, mint amekkorát befizetett.
Az alapszintű szolgáltatásban érintett 500 ezer ügyfélből nem mindenki rászorultság alapján vásárolja a szociális csomagokat, tipikus példa erre a nyaralók vezetékes telefonnal való felszerelése. Egyes becslések szerint az alapszintű szolgáltatást igénybevevők közül igazán csupán az előfizetők egyötöde rászorult.
Prepaid csomag szociális alapon?
A Gazdasági Versenyhivatal novemberi ágazati tanulmányában úgy vélekedett, hogy a mobil és vezetékes szolgáltatások a pusztán elérhetőséget preferáló fogyasztók körében helyettesíthetik is egymást. A vezetékes előfizetés helyett ugyanis a fogyasztó prepaid mobilcsomagot is vásárolhat magának, amelyen őt elérhetik, ám ő maga csak nagyon ritkán kezdeményez hívásokat.
A 2002-es díjakat alapul véve a vezetékes telefont megtartó fogyasztó számára a kisfogyasztói díjcsomag havi bruttó előfizetési díja 1000-1850 forint között változik, míg a mobil prepaid kártya bruttó havi költsége önmagában 300-1000 forint, készülékkel 1000-1200 forint körüli összeg lehet. (A GVH a prepaid kártyák havi díját az elérhető legolcsóbb konstrukciók 12-vel való elosztásával számolta.)
A prepaid kártyák havi költsége tehát jelentősen a vezetékes előfizetési díjak alatt van, még a belépési korlát beszámításával is. Így potenciálisan komoly helyettesítési lehetőség áll fenn a két szolgáltatástípus között, ráadásul egy mobiltelefon jobban szolgálja az elérhetőséget is, mint egy vezetékes.
