Az államilag támogatott kölcsönökből a bankok becslése szerint havi 30-35 milliárdot használt lakásra vesznek fel. A közgazdászok egy része elsősorban ettől rosszkedvű, az állam bevételei ugyanis döntő részben az építkezések révén nőnek.
A lakástámogatások rendszerének megváltoztatása leghamarabb 2004-ben várható – erősíti meg újra és újra a kormány, bár az utóbbi időben a rendszer körül fellángolt szakmai vitában a résztvevők gyorsabb lépést sürgetnek. Nem véletlen azonban, hogy a számos közgazdászérv ellenére, a kormány halogatja a módosítást. A téma érzékenységét mutatja, hogy az év végén – egyes pénzintézetek szerint – tovább növelte a hitelekért indított rohamot a támogatások megkurtításáról szóló híresztelés. A változtatásokban nem érdekeltek a bankok sem, amelyek jövőre még nagy tömegű kihelyezéssel számolnak. Az OTP Bank szerint a 2002 végi 385 milliárd forintos lakáshitel-állomány – bankcsoporti szinten – 608 milliárdra nőhet az idén. Ezzel párhuzamosan a lakáshitelek mögé állami kamattámogatással kibocsátott jelzáloglevelek közel 200 milliárdos állománya is megduplázódik. Az önálló jelzálogbankkal rendelkező Hypovereinsbank csoport is 100 százalék feletti növekedésben bízik az idén, ami azt jelenti, hogy a saját hitelei és a más bankoknak folyósított refinanszírozás miatt akár 30 milliárdnyi jelzáloglevelet is kibocsáthat. Az ugyancsak széles banki kört refinanszírozó – ma még állami – Földhitel- és Jelzálogbank 120 milliárdos jelzáloglevél-kibocsátást tervez, ami szintén több mint százszázalékos bővülésnek felel meg tavalyhoz képest. A merész növekedési tervek teljesülése esetén a piacon megduplázódna az állami kamattámogatású hitelállomány.
Pedig az ingatlankölcsönök így is iszonyú iramban bővültek, amiben persze óriási szerepet játszott a korábbi pangás. Tavaly átlagban háromszor olyan gyorsan nőtt az állomány, mint egy évvel korábban. Míg 2001-ben a hitelek az év második felében havonta 15 milliárd forint körüli összeggel, addig 2002 nyara óta havi 50 milliárddal nőnek a jegybanki adatok szerint. A kölcsönök durván 80 százaléka kedvezményes hitel, aminek 70-80 százaléka használt lakást finanszíroz. Aki egy kicsit is utánagondol, s van kellő induló tőkéje nem is hagyhatja ki – az állami kamattámogatás révén – 4-6 százalékon felvehető hitelt, amelyhez ráadásul adókedvezmény is párosul.
A közgazdászok egy része viszont egyre hangosabban aggódik. Van, aki a lakástámogatás kritikája kapcsán kádári időket megidéző rendszert emleget (ami ez esetben nem pozitív jelző), s felrója, hogy a lakosság hitelfelvételi hulláma leapasztotta a megtakarításokat, pedig az létfontosságú lenne az államháztartás finanszírozása szempontjából. A mai lakáspolitika alapvetően akadályozza az egyensúlyi növekedést – állapítja meg Surányi György volt jegybankelnök legutóbbi írásában. Az ingatlanhitel-felvételi lázat több közgazdász is csillapítaná, mert a korábban tervezettnél lassabban csökkenő piaci kamatszint miatt már jövőre hatalmas kiadások terhelik majd a költségvetést.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
