A kormány gázárakkal kapcsolatos döntései kompromisszumos megoldások. A politikailag kényes ügynél kulcskérdés volt, hogy a lakosság számára az áremelés ne jelentsen többletterhet, amit talán sikerült elérni, bár első ránézésre ezt nehéz észrevenni. A hír úgy szól, hogy május közepétől 12 százalékkal felmennek a lakossági gázárak. De a kabinet arra utasította a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, hogy március 31-ig dolgozzon ki olyan működőképes mechanizmust, amely tehermentesíti a lakosságot az inflációt meghaladó mértékű drágulástól a következő fűtési szezontól kezdve. Mivel május közepétől már amúgy sincs fűtési szezon, és a következőben pedig már működhet az új gáztörvény adta lehetőség, így lényegében nem raktak nagy terhet a lakossági fogyasztókra.
Hatvani György, a gazdasági tárca energetikai ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a lakosság tehermentesítésére mintegy 40 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ez a Magyarországon kitermelt gáz költségeinek és az import földgáz árának különbözetéből adódna.
A lap értesülése szerint a jelenlegi elgondolás az, hogy a fogyasztók nem kompenzációt, hanem árkiegészítést kapnának úgy, hogy a szolgáltatók a fogyasztás arányában hívhatnák le a költségvetésből az árkiegészítést. (A költségvetés többletforrása az importárakhoz igazodó bányajáradék lenne.) A lakosság számára nem is számláznák ki a szolgáltatók az infláció feletti árnövekményt. Ez azonban majd csak az új fűtési szezontól lépne életbe. A módszer lehetővé teszi, hogy a lakosság mentesüljön az importárak szélsőséges mozgásaitól, és csak az inflációt követő mértékű árváltozások érintsék. Így lehetne elérni, hogy megrázkódtatások nélkül, többéves folyamattal zárkózzanak fel az árak a tényleges piaci szinthez.
Ez az árkiegészítés nemcsak a lakossági fogyasztókat érintené, hanem az olyan önkormányzati közintézményeket is, mint a távfűtés, az iskolák és egészségügyi létesítmények.
Az ipari fogyasztók májusi 15 százalékos áremelése a legnagyobb felhasználókat nem érinti. Azért, mert az utóbbi két gázáremelés 42 százalékkal, majd pedig 5,2 százalékkal ezt a kört sújtotta. A legnagyobbak, az óránként 500 köbméter gázt használó cégek között vannak az erőművek is. Az áremelés rájuk tehát nem vonatkozik, amiből az is következik, hogy a távfűtés árait sem kell változtatni.
A kormány elfogadta az új gáztörvény tervezetét is, és csupán néhány kisebb módosítást javasolt. Információink szerint ezeket akár egy hét alatt is keresztül lehet vinni, és így a törvénytervezet rövidesen a parlament elé kerülhet. Hatvani György az új gáztörvényről nyilatkozva, az MTI-nek elmondta, hogy 2004-től a magyar gázpiac több mint 41 százaléka lenne liberalizált. Az új gázárszabályozás is a piacnyitással egy időben lépne életbe.
A Mol Rt. közleményben reagált a kormány döntésére. E szerint a cég megnyugvással fogadta, hogy elmozdulás történt a jelenlegi gáztörvényben foglalt árképzési elvek betartása érdekében. Ugyanakkor a bejelentés mértéke és időpontja nem teszi lehetővé a megnövekedett importárak fedezését. A közlemény nem részletezi, hogy miért, de már korábbról ismertté vált, hogy mivel az importárak januártól a korábbi 105 dollárról 127 dollárra növekedtek ezer köbméterenként, a cég első negyedéves vesztesége csaknem húszmilliárd forint. Tegnap még nem álltak rendelkezésre pontos számítások arról, hogy a májusi emelésnek milyen hatása lesz, de annyit biztosan lehet tudni, hogy ha a jelenlegi szinten marad a gázárral általában együtt mozgó olajár, vagy netán tovább emelkedik, akkor ez az áremelés nem lesz elég ahhoz, hogy nullszaldóssá váljon a gázüzletág.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
