Belföld

Többszólamú telefonok – hangkavalkád

A mobiltelefonok eladhatóságában ma már fontos szempont csengőhangtudásuk. A legnagyobb gyártók nálunk is egyre-másra jelennek meg polifonikus termékeikkel.

Az egyszólamú, hagyományos csengőhangokat szolgáltató mobiltelefonoknak bealkonyult Japánban és Dél-Koreában – derül ki az
Többszólamú telefonok – hangkavalkád 1

ottani trendeket figyelő Music Media Watch nevű szervezet tanulmányából. A felhasználók, ha csak tehetik, ma már kizárólag többszólamú készülékeket vásárolnak, az egyes modellek sikere pedig alapvetően csengőhang-tudásuktól függ. És bár Magyarországon ma még a megszokott, egyszólamú készülékek uralják a piacot, a legnagyobb gyártók itthon is egyre-másra jelennek meg polifonikus termékeikkel.

„A Távol-Keleten egyértelműen a többszólamúság az eladhatóság alapja, és várható, hogy ez a tendencia hamarosan itthon is érvényes lesz” – mondja Szabó Krisztina, a Samsung termékfelelőse. Szerinte ezek a készülékek teszik majd lehetővé, hogy a piac telítődése után a szolgáltatók a minőségi letölthető ringtone-ok (csengőhangok) értékesítésével növelhessék bevételeiket. 

 Néhány többszólamú telefon

Alcatel 512
Ericsson T300
Nokia 3510, 7650, 7210
Panasonic GD96
Samsung N620, S100, T100
Sony Ericsson T300
Siemens C55

Csengőhangok – számos formátumban


Maga a polifonikus hangzás technológiája a szórakoztatóiparból származik, a szintetizátorokban például már régóta alkalmazzák a többszólamúság megoldásait. Ezek az elektronikus hangszerek általában az úgynevezett midi rendszerben működnek – a midi file olyan zenelejátszási megoldás, amely nem az adott hangot írja le, hanem a már rögzített hangok megszólaltatására vonatkozó utasítást tartalmazza. Így egy hang-adatbankból válogatva képes a chipekben őrzött hangmintákból egyszerre többet is megszólaltatni – legyen szó akár számítógép által generált, emberi, vagy állathangról.

A mai polifonikus telefonok általában 16 hang egyidejű lejátszására képesek (de a Samsung hamarosan itthon is forgalomba kerülő S300-as gépe már negyven szólamú lesz). Az pedig, hogy ezek a rögzített géphangok végül hogyan szólalnak meg a mobiltelefonban – vagyis milyen a lejátszás minősége -, már a készülékek processzoraitól és az egyéb alkalmazott műszaki megoldásoktól függ.

„A különböző többszólamú telefonok nemcsak a midi, hanem egyéb zenei állományok kezelésére is képesek” – magyarázza Németh Viktor, a Sony Ericsson kelet-közép-európai régiójának termékfelelőse. Így a gyártó által támogatott rendszertől függően lejátszhatják a vaw, a real audio, az MP3, vagy – mint például a Samsung esetében – a saját részére fejlesztett formátumokat is.

“Ahhoz azonban, hogy e mini-szintetizátorok zenei tudását a felhasználók maximálisan kihasználhassák, természetesen megfelelő, a telefonok képességeire épülő szolgáltatásokra van szükség” – szögezi le Németh Viktor. Hiába tudja ugyanis a telefon kristálytisztán lejátszani a memóriájában őrzött néhány tucat zeneszámot, ha ez a hanganyag nem frissíthető ízlés szerint, a testre szabott szolgáltatások csúcsfogyasztói – elsősorban a tizenévesek – nem látják hasznát e készülékeknek. Márpedig – éppen a többszólamúságból eredően – a meglehetősen nagy méretű polifonikus zenei file-ok drótnélküli letöltése ma még nem zökkenőmentes.


 Polifonikus letöltés

A Westel weboldalán egyelőre a Samsung N620, S100, T100, Siemens C55 típusú telefonokra kérhetők polifonikus csengőhangok. A letöltéshez a csengőhang azonosítóján kívül a készülék típusát jelző kódot kell sms-ben elküldeni a szolgáltatónak, amely válaszul egy WAP-os könyvjelzőt küld vissza. Ezt elmentve, majd a böngészőt megnyitva tölthető le a csengőhang.


Itthon nem kifizetődő 


A hagyományos egyszólamú zeneszámok egyszerű szöveges üzenetben is fogadhatók, ám a polifonikus fájlok esetében erre nincs lehetőség. Ez utóbbiak ugyanis az internetről adatkábellel, infrakapcsolattal, vagy mobiltelefonnal WAP-olva, esetleg MMS formájában megrendelve tölthetők le. Magyarországon a Westel és a különböző készülékgyártók weboldalaikon már kínálnak kifejezetten a polifonikus telefonokra konvertált csengőhangokat, ám ezek valószínűleg egyelőre nem termelnek számottevő bevételt.

“Külföldön, ahol jóval nagyobb a fizetőképes kereslet, az a szokás, hogy nemcsak az operátorok és a gyártók, hanem a különböző tartalomszolgáltatók is árulnak polifonikus telefonokra szabott csengőhangokat” – mondja Tófalusi Róbert, a Samsung telekom specialistája. A hazainál fejlettebb piacokon a csengőhang-bizniszre a zeneszerzőktől a nagy médiavállalkozásokon át a mobilszolgáltatókig ívelő vállalkozói kör épült.

Nálunk ez nem így van. “Az itthoni egyszólamú ringtone-piac nem túl nagy, a szolgáltatás önmagában valószínűleg senki számára nem kifizetődő” – tájékoztat Mester Sándor zeneszerző, a Digimpro Kft. ügyvezetője. Mindazonáltal úgy véli: mivel egy-egy polifonikus zenedarab a néhány másodperces csengőhangoknál jóval hosszabb, akár egy perces is lehet, elképzelhető, hogy a modern készülékek elterjedésével többen rendelnek majd ilyen tartalmasabb élményt nyújtó sokszólamú fájlokat.

Arra viszont az egyszólamú csengőhangok esetében tapasztaltak alapján nem sok esélyt lát, hogy itthon is sorra bukkanjanak fel a klasszikusokat és a popzenét polifonikus formátumúvá alakító cégek, vagy a többszólamú csengőhangok komponálásra szakosodó zenészek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik