Belföld

Budapest Aréna – kinek ajándék?

Miközben az ellenzék az Aréna miatt "mutyizást" emleget, a kabinet az elődjeit okolja a szerinte hibás szerződésért. Mikor lesz ebből sportcsarnok?

Majdhogynem napra pontosan három évvel azután, hogy a karácsonyi vásár idején porig égett a Budapest Sportcsarnok, a helyén lassan felépülő Budapest Aréna kivitelezési szerződésmódosítása körül robbant némi politikai petárda. Az egyezséget eredetileg tető alá hozó, most ellenzékben lévő Fidesz képviselői vádolták meg a kormányt azzal, hogy az állam “milliárdos karácsonyi ajándékot” adott a francia építőknek. A jelenlegi sportvezetés éppen a szerződésmódosítás előnyeit emelte ki.

 Az Aréna-szerződés röviden

• A konzorcium elbontja a Budapest Sportcsarnok maradványát.
• Előre rögzített áron megterveztet, felépít egy új sportcsarnokot.
• A konzorcium a beruházásra mintegy 2 milliárd forint saját tőkét fordít, a további költségeket államilag garantált hitelből finanszírozzák.
• Az átadás után a konzorcium 20 évig üzemelteti a sportcsarnokot, viseli az üzemeltetés költségeit, esetleges veszteségeit, beleértve a karbantartás, a folyamatos, illetve a koncesszió lejártakor elvégzendő felújítási munkákat is.
• Az állam évente 20 napig térítésmentesen használhatja a sportcsarnokot. A bevétel a konzorciumot illeti, a nyereségen a konzorcium által az építkezésre fordított 2 milliárd forintra vetített 5 százalékos megtérülési küszöbérték felett a felek fele-fele arányban osztoznak.
• Az államnak minden üzleti adatba betekintése van, az üzemeltető cég ugyan kizárólag a franciák tulajdona, de az állam delegál egy igazgatósági és egy felügyelőbizottsági tagot.
• Az ár: 20 milliárd forint, további 7 milliárd a parkoló és a csarnok környezetének kiépítése.

Csendes alku

Valószínűleg éppen az ellenzéki bírálatot megelőzendő időzítette a sportminiszter a két ünnep közötti szabadságok idejére annak az egyezségnek a bejelentését, amelyen már hetek óta dolgoztak a kormány, illetve a kivitelező francia cég, a Bouygues képviselői. A módosítást az tette szükségessé, hogy az eredeti dokumentum szerint az építőknek december 15-ére el kellett volna készülniük a munkálatokkal, de ősszel már a nagyközönség számára is nyilvánvalóvá válhatott, hogy több hónapos csúszásra kell számítani. Az egyeztetések azóta tehát már legkevésbé sem az átadás időpontjáról, hanem arról folytak, hogy az állam behajtja-e a kivitelezőn a szerződés szerint járó, napi 26 millió forintos kötbért, vagy belemegy másfajta ellentételezésbe.


Biztos pénz


A december 28-án tartott sportminisztériumi sajtótájékoztató azt sejtette, hogy a kormány előnyösebbnek ítélte a kötbérnél a franciák ajánlatát, hiszen Jánosi György, a tárca vezetője azzal büszkélkedett, hogy az állam jól jár a szerződés módosításával. Eszerint a sportcsarnokot építő francia cég nem fizetné ki – a módosított, február 24-i átadásig számított 66 napos csúszásért járó – összesen 1,6 milliárd forint körüli késedelmi díjat, ehelyett az eredeti évi 20 nap helyett 26 napot bocsátana térítésmentesen az állam rendelkezésére, ráadásul a plusznapok minimum 72 millió forintos költségét is állná. A Bouygues emellett vállalná, hogy 25 millió forintról 40 millióra emelkedne az üzemeltető által az államnak fizetendő éves bérleti díj összege, ráadásul a műszaki tartalom terén számos többletberuházást is magukra vállalnának.

A sportminiszter az egyezség elfogadásának legfőbb indokaként azt hangsúlyozta, hogy a mostani biztos pénzt választották a jövőbeni erősen bizonytalan helyett, hiszen a kötbér kifizetését a franciák valószínűleg bíróság előtt támadnák meg, s a jelek szerint lennének érveik.

Kontroll, kritika


A miniszter kincstári optimizmusát nem támasztotta alá az a tény, hogy alig két nappal a szerződésmódosítás bejelentése után a tervezett aláírás elmaradásáról érkeztek hírek. Lapinformációk szerint a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) részéről elhalasztották a végső megállapodást, mert szükségesnek ítélték még egyszer kontrollálni a részleteket, és nem akarták idejekorán kizárni egy esetleges per lehetőségét sem. A halasztáshoz persze valószínűleg az is hozzájárult, hogy az ellenzéki Rogán Antal éles kritikával illette az alkut, a franciákkal való “mutyizással” vádolta a kormányt.

Az ellenzéki bírálatokra válaszul a jelenlegi sportvezetés rögvest az utóbbi hetekben-hónapokban egyre erősödő, az eredeti szerződést ért kritikákra tett rá egy lapáttal. A sportminiszter például úgy fogalmazott, hogy a karácsonyi ajándékot a Fidesz adta a kivitelezőnek azzal, hogy egy 25 milliárd forintért felépíthető létesítmény az adófizetőknek mindent összevéve 40 milliárdjába kerül majd. A jelenlegi kormányzat szerint ugyanis egy olyan elnagyolt szerződés készült annak idején, amely számos kibúvóra adott lehetőséget a kivitelező számára, vagyis a célként kitűzött világszínvonalú létesítmény elkészültéhez az eredeti szerződéshez képest mélyebben kell az államnak a zsebébe nyúlnia.


 

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.