Belföld

EU-súlypont – nyugatról keletre, északról délre

admin

2003. 01. 09. 14:33

A dánokéhoz hasonló, aktív vezetői szerepvállalást várnak a szakértők Görögországtól, az Európai Unió soros elnökétől. Tennivalója bőven lesz - így lehetősége is, hogy javítson nemzetközi megítélésén.

A tapasztalatok szerint az Unió soros elnöki tisztségében a kis országok többnyire „jobban muzsikálnak”, mint a kontinentális nagyhatalmak. A

pozícióval járó, számukra amúgy nehezebben megszerezhető nyilvánosság és a fokozottabb érdekérvényesítési lehetőségek igencsak növelik a tisztség ázsióját. Így volt ez a legutóbbi esetben is. Dánia kompromisszumra törekvő stratégiája jelentős mértékben hozzájárult a koppenhágai tárgyalások sikeréhez.

A soros elnök 

Az unió mindenkori soros elnökének legfőbb feladata az, hogy hatékonyan irányítsa a tagországok, az Európai Tanács, a miniszteri tanács és az Európai Bizottság képviselői közötti együttműködést. A tisztséget betöltő ország képviseli az Európai Tanácsot az unió más intézményeiben (elsősorban a parlamentben és az Európai Bizottságban) és a kontinensen túlnyúló nemzetközi szervezetekben. Görögországnak ez a negyedik elnöksége, utoljára 1994 első felében volt nála a stafétabot. 

Létszámnövekedés – messze még a vége

A görög elnökségre vár először is a csatlakozási szerződés szövegezésének befejezése. Noha ez már megkezdődött, befejezése még odébb van, és ha hinni lehet a munkában résztvevő diplomatáknak, nem is teljesen mentes a problémáktól. Ezek elsősorban a korábbi megállapodások különböző értelmezéséből és az elhúzódó tárgyalások alatt is változó uniós jogrendből fakadnak.

A tizes bővítés utolsó fázisának lebonyolítása mellett a görögök igyekeznek felgyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat Romániával és Bulgáriával. Ennek a két országnak a csatlakozási céldátuma 2007, a brüsszeli és koppenhágai csúcstalálkozók konkrét menetrendet szabtak meg a hátralévő fejezetek lezárására.

Törökország esetében annak meghatározása a kulcskérdés: pontosan milyen teendők is várnak a törökökre ahhoz, hogy megfeleljenek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges politikai kritériumoknak. Továbbá annak tisztázása, hogy mennyiben sikerült ezeket a reformokat valóban megvalósítani. Várhatóan a görög elnökség alatt írják alá a törökökkel az új csatlakozási partnerségi megállapodást is.

Görögország földrajzi helyzetéből adódó prioritásait tükrözi, hogy elnökségét kihasználva felgyorsítaná a nyugat-balkáni államok integrációját. Kiemelten támogatná Horvátország tagjelöltté válását.

Európai Unió – 2003/I.

Január 1. Az EU első rendőri missziójának (EUPM) kezdete. Az SFOR-erőkkel együttműködésben indított boszniai küldetés, amelyben 512, nagyrészt az uniós tagországokból érkezett katona vesz részt, 2005-ig tart.
Január 9. Megkezdődnek a programok Grazban, Európa idei kulturális fővárosában.
Február: Ivica Racan horvát miniszterelnök bejelentése szerint országa ebben a hónapban kéri felvételét az EU-ba. Zágráb abban reménykedik, hogy Romániával és Bulgáriával együtt 2007-ben csatlakozhat a szervezethez.
Február 28. A ciprusi görögök és törökök közötti béketárgyalások lezárásának határideje. Brüsszel vállalta, a szigetország görög részét akkor is tagjai közé fogadja, ha nem születik megállapodás a két fél között, ám erre az esetre a Ciprus északi felét uraló Törökország az általa ellenőrzött terület annektálásával fenyegetőzik.
Április 16. A tagállamok és a 2004-ben felveendő tíz ország vezetői az athéni Akropoliszon aláírják a csatlakozási szerződést.
Május-június: Az Európa jövőjével foglalkozó konvent benyújtja az Európai Tanácsnak az EU reformjaival kapcsolatos javaslatait.
Június 20-21. Az Európai Tanács csúcstalálkozója Theszalonikiben, a görög elnökség lezárása.
Június végén: A brit pénzügyminiszter választ ad arra, vajon megfelel-e az euró annak az öt gazdasági kritériumnak, amelynek teljesülése az egységes pénz nagy-britanniai bevezetésének feltétele.  

Gazdasági fejlődés – nagy a lelkesedés

A görög elnökség felgyorsítaná az EU-t az évtized végére a világ legdinamikusabb gazdaságává tevő lisszaboni stratégia megvalósítását. Ez eddig kissé döcögősen haladt. A rossz gazdasági klíma miatt ugyanakkor realizmusra intenek az új elnökség tisztviselői, arra utalva, hogy egyes konkrét célkitűzések megvalósítása késedelmet szenvedhet. A BruxInfo beszámolója szerint a görögök fokoznák a gazdasági együttműködést a tagállamok között, ennek módjáról a thesszaloniki Európai Tanács elé terjesztve néhány irányelvet.

Jórészt rájuk vár a stabilitási és növekedési paktum nemrég megkezdett újraértelmezésének menedzselése is. Ehhez felmérést fognak készíteni minden egyes tagállam gazdasági-pénzügyi helyzetéről.

Széles társadalmi vitára bocsátanák a demográfiai változások, az európai népesség elöregedése által okozott problémákat, amelyek például a nyugdíj- és járulékrendszerek teljes átgondolására késztetik az európai államokat. A fenntartható fejlődés tekintetében – ami szintén fontos részét képezi a lisszaboni stratégiának – az elnökség az energiahordozók adójáról szóló rendelet elfogadását tekinti legfontosabb feladatának. A Közös Mezőgazdasági Politika reformjával kapcsolatban a görögök álláspontja tartózkodó: a Franz Fischler nevével fémjelzett bizottsági javaslat, úgymond, “további tanulmányozást igényel”.

Határvédelem – drága biztonság


Az Európai Unió délkeleti határországaként Görögország saját bőrén érzi az Európába irányuló illegális bevándorlás okozta problémákat. Ez a kérdés is felkerült az elnökség prioritásait tartalmazó listára.

Athén ugyanakkor nem akarja pusztán a határok megerősítésére és az illegális bevándorlók kizárására korlátozni teendőit. Emellett leszögezi, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelem és az ehhez szorosan kapcsolódó külsőhatár-védelem kollektív feladat, ezért előrelépést kell elérni a sevillai Európai Tanácson kitűzött célok megvalósításában. (Sevillában elvetették ugyan a közös határőrizet kiépítését, de a határok ellenőrzésének összehangolásáról született döntés. Részletesebben lásd témadossziénkat: Határvédelem, bevándorlás, menekültügy) Arisztid Agatoklész EU-nagykövet egy, a minap megrendezett sajtóbeszélgetésen brutális őszinteséggel még azt is leszögezte, hogy “ez bizony nagyon sok pénzbe fog kerülni”.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2009. június 19.
Kósz Zoltán és Varga II Zsolt harca a labdáért a vízilabda gálán 2009. június 19-én. A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában rendezik a vízilabda ünnepét, a Vodafone Aranygálát. A mérkőzésen egy medencében játszik a 21 olimpiai aranyérmet, illetve az elmúlt 12 évben Európa-bajnoki vagy világbajnoki aranyérmet nyert vízilabdázó. A gála bevételét jótékony célra, a magyar vízilabda-utánpótlás javára fordítják.
MTI Fotó: Beliczay László
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.