Belföld

Zöldség-gyümölcs: kvóta nincs, a verseny korlátlan

A zöldségre és a gyümölcsre az EU-ban nincs kvóta, az áruk versenyében csak az ár és a minőség dönt – a szakmai összegzés szerint komoly fejlesztésre van szükség, hogy az ágazat az uniós csatlakozás után is megőrizhesse piaci pozícióit. A szektor terméktanácsának számításai szerint ezt három év alatt mintegy hatvanmilliárd forint támogatással lehetne elérni.

Az európai uniós csatlakozás a magyar kertészek számára akkor hozhat eredményeket, ha a belépés előtti utolsó évben sikerül kialakítani az ágazat önálló piacszabályozását és a szükséges szervezeti rendszert, illetve jelentős modernizáció kezdődik – nyilatkozta a Népszabadságnak Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója. A szakmai szervezet számításai szerint ahhoz, hogy a hazai zöldség- és gyümölcstermelés – a hazai és az uniós piaci lehetőségekhez, illetve az ország természeti adottságaihoz illeszkedve – a jelenlegi 2,5-2,6 millió tonnáról a reálisan elérhető 3,3-3,5 millió tonnára nőjön, három év alatt mintegy hatvanmilliárd forint költségvetési támogatásra lenne szükség.

A kertészet a hazai mezőgazdasági termelés csaknem húsz százalékát adja, ezen belül a zöldség- és gyümölcstermesztés aránya 16 százalék. Az ágazat a hazai élelmiszer-kivitelen belül a legnagyobb dollártermelő: 2001-ben az 510 millió dollár exportárbevételével olyan szektorokat előzött meg, mint a gabona vagy a hús. Ugyanakkor a jelenlegi helyzeten általában is lenne mit javítani, hiszen – mint Mártonffy Béla elmondta – az elmúlt tíz-tizenkét évben zöldségből-gyümölcsből egy lakosra vetítve húsz kilogrammal csökkent a magyar fogyasztás.

Az EU-ban a – a korábban megjelent téves információkkal ellentétben – a zöldség- és gyümölcstermékekre nincs külön termelési kvóta: 1997 óta a közösség az úgynevezett termelő értékesítési szervezeteken (tész) keresztül juttatja el a gazdákhoz a támogatást. A tész olyan szervezet, amely az önállóan termelő tagok árujának egységes piacra juttatását, értékesítésének, marketingjének szervezését végzi, s megfelelő feltételek esetén a szakminisztérium ismeri el hivatalos szervezetként. Az unió jelenlegi normatívája szerint a tészek az általuk forgalmazott áru értékének 4,1 százalékát igényelhetik a közösségi kasszából, de ezen túl még számos egyéb támogatási formában részesülhetnek a kertészek, például marketinghez, fejlesztésekhez, árukivonáshoz felvehető szubvenciókban. Ezek igénybevételének azonban komoly feltételei vannak.
[Népszabadság]

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.