Belföld

Tízmilliárdok a határőrségnek

Magyarország uniós belépésével a határőrség munkája 2007-ig alapjában nem változik: a belső határokon is marad az ellenőrzés. Mindazonáltal a környező államok hatóságaival keresik a lehetőséget arra, hogy az uniós polgárok számára gyorsabbá tegyék a határ átlépését – tudta meg a Népszabadság a határőrség rendészeti főigazgatójától. A határőrség a belső határokról várhatóan 2007-ben vonul le, és attól kezdődően az átkelőkön meg sem kell állniuk az utazóknak.

A határőrizet fejlesztésére a következő három évben az Európai Unió 147 millió euró támogatást ad, emellett folytatódik a PHARE-program is – nyilatkozta a Népszabadságnak Samu István tábornok, a határőrség rendészeti főigazgatója. Miután társfinanszírozásról van szó, a schengeni szerződéshez való csatlakozás időpontjáig – ezt szakértők 2007-re teszik – saját forrásokkal együtt legalább ötven-hatvanmilliárd forintot fordítanak a határőrség korszerűsítésére. Samu ezzel kapcsolatban két tételt említett: meg kell teremteni a schengeni adatbázis elérésének feltételeit – a rendszerbe a határőrség mellett az idegenrendészeti szerveket, a rendőrséget és a titkosszolgálatokat is be kell kapcsolni –, és ki kell építeni a készenléti szolgálatok digitális hírközlési rendszerét. Egyébként ez utóbbi önmagában is sok tízmilliárdba kerül.

A magyar határőrség létszámát a schengeni tagság időpontjára 14 ezerre kívánják növelni, vagyis további kétezer fő felvételével számolnak.

A határokon legfeljebb 12 ezren szolgálnak majd, minthogy a létszám meghatározásakor a kiszolgáló apparátust és a háttérintézményeknél dolgozókat is figyelembe vették. Samu szerint célszerű lenne áttérni a nyugati államokban alkalmazott módszerre, és a parlamentnek jövőre már a ténylegesen határrendészeti feladatokat ellátók számát kellene megállapítania.

A lap kérdésére Samu elmondta: a kilencvenes évek derekára a határőrség létszáma tízezer alá csökkent, a schengeni követelmények teljesítéséhez azonban több emberre volna szükség. Akkoriban ugyanis a határsértőknek még ötven százalékát sem sikerült feltartóztatni, míg ma az eredményesség – a létszámfejlesztésnek és a technikai eszközök korszerűsítésének köszönhetően – meghaladja a nyolcvan százalékot. Ha pedig Magyarország az unió külső határa lesz, még ennél is hatékonyabban kell dolgozni – véli a főigazgató. Ugyanakkor a külső határok hossza a teljes államhatárnak csak körülbelül a fele lesz, így az Ukrajnával, Romániával, Jugoszláviával és Horvátországgal határos szakaszokra a jelenleginél lényegesen nagyobb erőket lehet összpontosítani. Az átcsoportosítás egyébként már megkezdődött, és a fejlesztéseket is a majdani külső határokra összpontosítják. Szlovákia uniós tagságának várható időpontja kétséges volt ugyan, a mintegy nyolcszáz kilométernyi északi határral mégis belső határként számoltak – mondta Samu, hozzátéve: vállalták, ha az EU másként dönt, két éven belül ott is végrehajtják a szükséges fejlesztéseket.

Samu szerint a határőrség már ma is megfelel a schengeni követelményeknek, hiszen teljesítménye alapján a 15 uniós tagállam és a tíz tagjelölt között bizonyosan az első tízben van. A közös határ-ellenőrzési rendszerhez egyelőre mégsem csatlakozhatunk, és ennek egyetlen oka van: a schengeni információs rendszer szűk kapacitása. Az unió az informatikai fejlesztéseket 2007-re ígéri, ezért nem kapcsolódhatunk korábban a rendszerhez.

Magyarország uniós belépésével a határőrség munkája alapjában még nem változik meg – hangsúlyozta a főigazgató. A belső határokon tehát 2004 májusa után is megmarad a határellenőrzés, és a zöldhatárokról sem vonulnak le. Mindazonáltal a környező államok hatóságaival keresik a lehetőséget arra, hogy az uniós állampolgárok számára egyszerűbbé és gyorsabbá tegyék a határ átlépését. Ezért valószínűleg egyszerűsített ellenőrzést vezetnek majd be: megszűnne a határregisztráció, és csak az utazók személyazonosságát vizsgálnák.

A schengeni egyezményhez való csatlakozás után viszont a belső határokon levő átkelőket be kell zárni. Samu elmondta: már most dolgoznak azon, hogy az elkerülhetetlen leépítéseket – a belső határokon 700-1000 státus szűnik meg – a lehető leghumánusabban oldják meg. A főigazgató úgy véli, ehhez átmenetileg 14 ezer fölé kellene emelni a létszámot, hogy a megszűnő határforgalmi kirendeltségek munkatársait ne kelljen azonnal elbocsátani. A gyakorlott emberek menesztése egyébként is óriási pazarlás, hiszen egy fő kiképzésére körülbelül egymillió forintot költenek. Szerencsésebb megoldás lenne, ha az átszervezés idejére némi haladékot kapnának, hiszen a gyakorlott emberekre másutt, például a mélységi ellenőrzésben szükség lehet, ugyanakkor a természetes fogyás – a nyugdíjazás és a fluktuáció – is segíthet a gondok enyhítésében. Egyebek mellett ez is szerepel majd az ellenőrzés rendszerének átalakításáról szóló javaslatban, amit a határőrségnek – a társhatóságokkal együtt – az első fél év végére kell elkészítenie.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.