A szeretkezés elősegíti az idegsejtek újratermelődését az agy szaglóközpontjában – hozta nyilvánosságra legfrissebb kutatásának
eredményét a kanadai University of Calgary’s orvostudományi és genetikai fakultása. A kanadai tudósok kísérletei szerint a prolaktin arra sarkallja az agyi őssejteket, hogy az agy szaglóközpontjában új idegsejteket hozzanak létre.
A felfedezés mérföldkőnek számít annak megértésében, hogy súlyos fejsérülések vagy stroke után az agy hogyan reprodukálja önmagát. „Az őssejtek már ismert biológiai szerepe mellett a kutatás jelentősége annak felismerésében rejlik, hogy a prolaktinnak jelentős része lehet az új agysejtek keletkezésében” – mondta el a Sience magazinnak a kutatást vezető Samuel Weiss.
Mi a prolaktin?
A prolaktin az agyalapi mirigyben termelődő hormon. Különösen magas a szintje szeretkezés után, a terhesség első hónapjaiban, valamint közvetlenül szülés után. A hormon kulcsfontosságú a tejelválasztás beindításában. A magas prolaktinszint sokszor gátja a teherbe esésnek.
Weiss tíz évvel ezelőtt felfedezte, hogy a felnőtt egerek agya őssejteket tartalmaz. Ezek azért különösen fontosak, mert a sejttermelődés során bármilyen típusú sejtté képesek átalakulni. Később bebizonyosodott, hogy a felnőtt ember agyában szintén találhatók őssejtek, így megdőlt az a korábbi tévhit, hogy az emberi agy nem képes új sejteket termelni, és a sérült vagy a különféle betegségek során elvesztett sejtek reprodukálhatatlanok.
Weiss és kollégái az egereken bebizonyították, hogy az agyi őssejtek legfőbb feladata a szaglóközpont neuronjainak újratermelése. Későbbi kísérletek során kiderült, hogy azok a genetikailag módosított egéranyák, amelyek agya az átlagosnál kevesebb őssejtet tartalmaz, és így kevesebb neuront is termel a szaglóközpontban, kevésbé odaadóak kicsinyeikkel. Ennek alapján a kutatók arra következtettek, hogy a szaglás döntő fontosságú a párzás és az utódok felnevelése szempontjából, valamint a pár, illetve az ivadék felismerésében.
Aktív időszakok – férfiaknak isAz egereken végzett további kísérletek azt is kimutatták, hogy a szaglóközpont idegsejt-termelődése különösen aktív a terhesség korai szakaszában, valamint a szülést követően. A sejttermelődést serkentő hormon a prolaktin, amely például a tejelválasztás megindulásáért is felel. A hormon természetesen a férfiak szervezetében is jelen van, ám más a funkciója.
Weiss és kollégái felfedezték, hogy a prolaktin szintje párzás után igen magas, és ezáltal a neurontermelődés is élénk. Sőt a vérbe fecskendezett prolaktin ugyancsak új idegsejtek termelésére serkentette a szaglóközpontot. Az ember esetében természetesen nem egészen ugyanez a folyamat játszódik le, ám az biztos, hogy a szeretkezés jó hatással van a prolaktinszint megugrására.
Gyógyíthatóvá válhatna a Parkinson- és az Alzheimer-kór
A kanadai kutatók további kísérleteik során azt kívánják tanulmányozni, lehetséges-e a szaglóközponton kívül az agy más részében is előidézni új neuronok termelését. Ezt egyébként korábbi kutatások alapján már sejteni lehetett. Egy tavaly nyáron a Nature-ben megjelent kísérlet szerint az agysérülést szenvedett patkányok esetében az őssejtek által termelt idegsejtek spontán a sérülés felé vándorolnak, ám nem olyan mennyiségben, hogy a sérült területet képesek lennének reprodukálni.
Ha sikerülne kellő mennyiségű idegsejtet a sérült területek felé terelni, azzal az agy önreprodukciós képessége jelentősen megnőne, például stroke után. Sőt, ha az elmélet igaznak bizonyul, akár az Alzheimer- és a Parkinson-kór is gyógyíthatóvá válna.
