Belföld

Másfélszeres bér a rendőröknek?

Magyarország uniós csatlakozásáig el kell érni, hogy a rendőrségi bérek elérjék az Európai Unióban kifizetett átlagbérek 60 százalékát. Tehát az elkövetkező két évben a másfélszeresére kellene emelni a rendőrségen dolgozók fizetését. Béres László, a Független Rendőrszakszervezet elnöke a Népszabadságnak azt mondta: jogosnak tartott bérkövetelésüknek a tárgyalóasztalnál kívánnak érvényt szerezni.

A Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) közelmúltban megválasztott elnöke nem ért egyet azokkal, akik utcai demonstrációk kilátásba helyezésével gyakorolnának nyomást a kormányra annak érdekében, hogy a rendőrségi dolgozók bére elérje az uniós átlagbérek 60 százalékát. Béres László alezredes a Népszabadságnak azt mondta: az FRSZ – a szervezet tavaly elhunyt korábbi elnökének, Fábián Ágotának a stílusát és “politikáját” követve – a tárgyalóasztalnál akarja kiharcolni a rendőrök és a rendőrségen dolgozó köztisztviselők, közalkalmazottak béremelését. Elismerte ugyanakkor: léteznek a szakszervezetben olyan erők, amelyek szerint a jelenleginél radikálisabban kellene a rendőrök érdekeit képviselni.

Az FRSZ elnöke rámutatott: a legutóbbi bérkorrekciók hatására javult a rendőrség belső stabilitása, csökkent az elvándorlás. E folyamat elősegítése érdekében – állítja Béres – a rendőröknek
“középpolgári fizetést” kellene kapniuk, de a jelenlegi 120 ezer forintos nettó rendőrségi átlagjövedelmek ettől elmaradnak, bár igaz, hogy a tisztikar jövedelme már megközelítette, egyes beosztásokban pedig el is érte az európai szintet. A végeken dolgozó járőröké és nyomozóké azonban még jelentősen elmarad a kívánatostól.

Ahhoz, hogy a csatlakozásig a rendőrségi fizetések elérjék az uniós átlagbérek hatvan százalékát, az elkövetkező két évben a másfélszeresére kellene emelni a rendőrök jövedelmét. A szakszervezet januárban dolgozza ki rövid és hosszú távra szóló tárgyalási stratégiáját, és akkor fogalmazza meg a pontos bérköveteléseit. Az elnök szerint az idén várhatóan az inflációt hat százalékkal meghaladó bérnövelést kérnek majd a rendőröknek a kormánytól. A rendőrségen dolgozó közalkalmazottaknak, akik nélkül “meghalna a rendőrség”, és akik bizonyos munkakörökben fele- vagy harmadannyi bérért ugyanazt a munkát végzik, mint a hivatásosok, még ennél is nagyobb arányú béremelést tartanának indokoltnak.

A rendőrség a tervezettnél 6,5 milliárd forinttal több pénzt kapott 2003-ra az Országgyűléstől, a többlettámogatást azonban csak a “végrehajtó állomány munkafeltételeinek javítására” használhatja fel az ORFK. Béres ezzel kapcsolatban kifejtette: ha valóban eljut a többlettámogatás a végekre, akkor az komoly segítséget jelenthet. A fővárosban azonban radikális megoldást kellene találni annak érdekében, hogy a rendőrök állományban maradjanak. Budapesten többnyire vidékről származó, fiatal rendőrök dolgoznak, jövedelmüket azonban szinte teljes egészében felemésztik az utazással, a lakhatással és a legszükségesebb fogyasztási cikkekkel összefüggő költségek. Két-három év fővárosi szolgálat után a rendőrök többsége végképp feladja, hogy Budapesten teremtsen egzisztenciát, s mivel a vidéki települések szolgálati lakással várják őket, visszatérnek szülőföldjükre. Korábban a szakszervezet is ellenérzéseit fogalmazta meg a probléma orvoslására felvetett Budapest-pótlék újbóli bevezetése ellen, most azonban Béres a lapnak már úgy fogalmazott: elsősorban jó bérekkel kell Budapesten tartani a rendőröket, de amíg ez nem lehetséges, szolgálati lakásokkal vagy a fővárosi pótlék bevezetésével.

Az FRSZ elnöke nem mond le a XVIII. kerületi rendőrkapitányság vezetői posztjáról. Mint mondta: szakszervezeti és kapitányságvezetői tisztsége nem összeférhetetlen, sőt haszna is származhat abból, hogy testközelből érzékelheti, milyen hatással vannak egyes intézkedések a dolgozók élet- és munkakörülményeire.

1989. december 3-án alakult meg a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ). 1991-ben kezdeményezője volt a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége megalakításának, és ennek keretében képviseltette magát a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában. Ugyancsak 1991-től vesz részt a Belügyi Érdekegyeztető Tanács, valamint a Rendőri Érdekegyeztető Tanács munkájában. Az FRSZ 1991 tavaszán teljes jogú tagja lett a Rendőr Szakszervezetek Európai Tanácsának.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.