A felvásárlási szabályok 2001-es módosításával nemcsak könynyebbé, de vonzóbbá is vált a nagytulajdonosok számára a tőzsdéről való távozás. A Budapesti Értéktőzsde 1990. június 21-i megnyitása óta 81 társaság 84 részvénye került a parkettre. A tavalyi évet 57 részvénnyel kezdte a BÉT, közülük év végére kilencet kivezettek a tőzsdéről. Tavaly hatodával csökkent a tőzsdei részvények kínálata, de – mivel a Picken és a Skálán kívül a többi a legkisebbek közé tartozott – a tőzsdei kapitalizációt alig 30 milliárddal, valamivel több mint egy százalékkal csökkentette a kivezetési hullám – derül ki a NAPI Gazdaság összefoglalójából. A kilenc kivezetett részvényből négy az Arago-csoporthoz tartozott (két Eravis, Arago, Pick), a két Factory-részvényt pedig szintén egyazon cég (a Debreczeni Kálmán egykori Dunainvest-vezérhez kapcsolódó D-Termin Kft.) vásárolta fel. A Csopak Rt. kivezetéséről még 2001-ben döntöttek, itt a külföldi tulajdonos (egy luxemburgi alap) és a menedzsment közös ciprusi cége volt az ajánlattevő. Az IBUSZ-nál a meglehetősen átláthatatlan szerkezet miatt csak valószínűsíteni lehet, hogy a Kovács Gáspár elnök érdekeltségébe tartozó, az IBUSZ leányvállalatai közül kikerülő cégek voltak az ajánlattevők. A Skála-Coop felvásárlási csatája 2001-ben zajlott, itt a győztes Callum Rt. a korábbi 1365 forintos ajánlathoz képest meglehetősen gáláns, 1601 forintos árat adott azoknak a kisrészvényeseknek, akik a végére maradtak. A Picknél is megérte a végsőkig kitartani, itt ugyanis a kivezetési ajánlat jó ezer forinttal haladta meg a korábbi nyilvános vételi ajánlatot, ráadásul még ezer forint osztalékot is kaptak közben a megmaradt részvényesek. A Prímagáz-felvásárlási ajánlat sikeres lézárulta után biztosra vehető, hogy a kivezetési folyamat folytatódik 2003-ban.
Öt-tíz évvel ezelőtt brókeri körökben még az volt a beszédtéma, hogy ki készül a parkettre, ma már azt latolgatják, kinek van olyan fő tulajdonosa, amely egyre inkább terhesnek érzi a tőzsdei jelenlétet. Szóba került az Inter-Európa Bank neve, de többen a célpontok között emlegetik a Pannonplastot, a Rábát, a BorsodChemet és a TVK-t is. Nyílt titok, hogy a tőzsde “betegeit”, a Gardéniát, a Konzumot, a Stylt is szívesen kivezetnék a tulajdonosaik, csak éppen nincs erre felesleges néhány tízmillió forintjuk. A végelszámolás alatt álló Milton pedig hamarosan szintén eltűnik a parkettről.
Mindezek alapján biztosra vehető, hogy 2003 végére negyven körülire csökken a BÉT-en forgó részvények száma, hacsak addig nem kerül sor újabb bevezetésre. Egy biztos befutó azért van: az ÁPV Rt. kárpótlási jegyes gyűjtőtársasága, a Forrás Rt. valószínűleg áprilisban vezetteti be névértéken 10 milliárdnyi részvényét a BÉT-re. A szűk esztendők elmúltát azonban az jelezné igazán, ha magáncégek is megjelennének a BÉT-en. Egyes hírek szerint több kisebb (egymilliárd forint körüli vagy alatti tőkéjű) cég, köztük legalább egy szoftverfejlesztő is kacérkodik a bevezetés gondolatával.
Ha részvények számában nem is, a tőzsdei papírok árfolyamát mutató BUX-indexben gyarapodott a BÉT. A BUX egy év alatt forintban 9,38 százalékot emelkedett, amivel gyakorlatilag 2001-es veszteségét dolgozta le. Az exportorientált vállalatokat sújtó forinterősödés-dollárgyengülés azt eredményezte, hogy a 7798,29 pontos záró értékkel a BUX dollárban mért erősödése 34,5 százalékot tesz ki – ezzel a világ negyedik legjobban teljesítő indexe volt 2002-ben. A 7798 pont egyébként nagyjából félúton helyezkedik el a 8945 pontos éves maximum és a 6589 pontos éves minimum között.
[Népszabadság]
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
