Belföld

Enron után – új irányítási modell

Vállalati botrányok sorozata után újra a figyelem középpontjába került a bizalom, a feddhetetlenség és a tisztesség fogalma.

Az Enron bukását és a dotcom buborék kidurranását követően felerősödött az igény az igazgatói fizetések nagyságán és a részvényárfolyamon
Enron után – új irányítási modell 1

túlmutató vállalati értékekre. Az elmúlt évtized vége felé a vezetőknek a gyors meggazdagodás volt az elsődleges céljuk. A cég tartós növekedése és jó hírének fontossága a háttérbe szorult. A nyereség kérdése nem volt meghatározó, elsődleges feladatuknak saját részvénytulajdonuk értékének növelését tekintették. Az IT szektor új üzletembereinek elavult vállalatirányítási eszközként emlegették a dolgozók elégedettségét. 

A felismerés azonban, hogy az elmúlt években sok amerikai cég hanyagul bánt a számviteli szabályokkal és az etikai normákkal, most a vállalati célok újraértékeléséhez vezet. Zuboff és más közgazdászok derűlátóan arra számítanak, hogy a visszaélések lelepleződése nyomán egészséges változások zajlanak le az Enron utáni korszak modern társaságánál. Kialakulóban van az ideális vállalat új modellje.

 “Disztributív kapitalizmus”

Shoshama Zuboff, a Harvard University üzleti karának professzora szerint a kapizalizmus soha nem került végzetes válságba, mivel olyan gazdasági rendszer, amely képes változni és alkalmazkodni. Véleménye szerint csak egy új fázishoz érkeztünk, az előző menedzseri kapitalizmust most a “disztributív kapitalizmus” fogja felváltani, amelyben a tulajdonlás szélesebb körben oszlik meg, és a szervezetek nagyobb felelősséggel viseltetnek alkalmazottaik és közösségeik iránt, mint amekkorát az elmúlt évtizedben részvényeseik irányában tanúsítottak.

Bizalom

Az üzleti vezetők szerint a cégek minden bizonnyal sokkal átláthatóbbak lesznek, éspedig nem csupán a befektetők, hanem az alkalmazottak, az ügyfelek és a beszállítók számára is. A teljesítmény mérésekor nem egyoldalúan csak a részvényesi érték, az árfolyam alakulása legyen a döntő. A vállalatok ehelyett nagyobb hangsúlyt helyeznek alkalmazottaik, ügyfeleik és közösségeik érdekeire. A vezetői fizetések – amelyek emelkedése az utóbbi két évtizedben nyilvánvalóan kontrollálatlanná vált – már ma is csökkennek, és a jövőben feltehetőleg még szerényebbek lesznek, ahogyan a cégek megpróbálnak igazodni ahhoz, amit a tisztesség követel. Végül a vállalati kultúrákon belül fokozottabb jelentőségre tesz majd szert az integritás és a bizalom.

Menedzsment szakemberek úgy vélik, az új modellben többet kell fordítani a pénzügyi rendszerekre, az etikai képzésre és a vállalatirányításra. Alighanem szükség lesz emellett a várakozások revíziójára is, hogy a befektetők reálisabban ítéljék meg, milyen hozamokat kínálhatnak a törvényeket betartó és következetes társaságok a kiélezett verseny jellemezte piacokon.

Etika

A változtatásokat sokkal kevésbé a kormányzati beavatkozás fenyegetése fogja ösztönözni, mintsem a félelem, hogy a vállalatot etikátlannak bélyegzik. Ezért van az egyes esetek kimenetelétől függetlenül is olyan nagy ereje annak, hogy Washington sorra pereket indít vezetők, sőt egész társaságok ellen. “A társadalom sokkal keményebben büntetheti a csalárd vagy etikátlan magatartást, mint a jog. A jövő vállalatának muszáj figyelnie erre az új fejleményre, és mint növekvő súlyú tényezővel kell számolnia vele” – mutat rá Richard T. Pascale menedzsment guru.

Ha van változás, amit szinte mindenki biztosra vesz, akkor az az, hogy a jövőben a társaságok működése sokkal átláthatóbb lesz. Ennek nyilvánvalóan így is kell történnie a befektetők szempontjából, akik hiteles és világos adatközlést várnak el. De az átláthatóság az alkalmazottak számára is lényeges, ha igazán a magukénak akarják érezni a cég ügyeit.

A szükséglet, hogy a vállalatok belső működését láthatóvá tegyék valamennyi érintett számára, várhatóan széles körű változásokhoz vezet. “Nem lesz többé sok titok az üzletben. Ma már az ügyfelek is igénylik az átláthatóságot. A Wal-Mart Stores például tisztában akar lenni szállítóinak költségstruktúrájával” – értékeli a jelenlegi helyzetet James A. Champy, a Perot Systems tanácsadói divíziójának elnöke.

Kultúraváltás


Átalakulás előtt áll a vállalati kultúra is, amelyben eddig a legfontosabb értéknek a minél nagyobb nyereség elérése számított. A csúcsvezetők elsődleges feladata a kultúra elveinek és gyakorlatának meghatározása. Saját magatartásuk, az általuk képviselt értékek és a tőlük kiinduló kezdeményezések a mérvadók a szervezet többi része számára.

A vezetőknek sok időt kell fordítaniuk a társasággal kapcsolatos víziójuk megismertetésére. Ez a fajta a nyitottság arra is szolgál a társaságoknál, hogy az alkalmazottak könnyebben jelenthessék – akár az e célra fenntartott külön csatornákon, akár nyilvános procedúrák keretei között -, ha etikai visszásságokat vagy tisztességtelen bánásmódot tapasztalnak. Részben ennek ösztönzése végett sok vállalat kedvezményes részvényvásárlási programokat hirdet alkalmazottainak. Sőt még a részvényopciók is újra divatba jöhetnek, azzal a különbséggel, hogy csak hosszabb idő elteltével lehet majd beváltani őket, sőt esetleg kötelező lesz egy bizonyos ideig meg is tartani a papírokat. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.