Az MRSZ becslése szerint 2001-ben mintegy 120 milliárd forintot költöttek a különböző médiumokban reklámokra – írja a Népszabadság. Ez jóval kisebb összeg annál a 267 milliárdnál, amit a piac által elfogadott Mediagnózis számított ki. A cég ugyanis a hirdetéseket a médiumok által feltüntetett listaáron veszi alapul, vagyis nem kalkulál a kedvezményekkel és az egyre gyakoribb barterszerződésekkel. A tényleges költéshez jobban közelítő adatok megismerése érdekében készítette el becslését a reklámszövetség médiumok és ügynökségek bevonásával.
Nemcsak a reklámtorta nagysága, hanem azon belül a különböző médiumoknak jutó szelet is jelentősen különbözik a listaáron mért adatoktól. E szerint Nyugat-Európához hasonlóan Magyarországon sem teljesült Bill Gates azon jóslata, amely szerint 2000-ben az újságok kora lejár. Meglepetésre ugyanis a becslés szerint előretört a nyomtatott sajtó. A legnagyobb szeletet (42 százalék) hasítja ki a hazai reklámtortából. A tévék állnak a második helyen, 40 százalékkal. (A korábban ismert Mediagnózis-adatok szerint ez az arány 61:27 a televíziók javára, ami azt jelzi, hogy a tévék a lapoknál nagyobb kedvezményeket adnak.)
A nyomtatott sajtó bevételének az egy évvel korábbihoz képest 14,5 százalékos növekedése az ingyenes laptípusoknak (a Metróhoz hasonlóan szerkesztett lapoknak, illetve a hirdetési újságoknak), valamint a tarifaemeléseknek köszönhető. Ez utóbbi lépéstől a televíziók négy éve ódzkodnak. Ennek következtében az országos rádiók reklámspotjai ma annyiba kerülnek, mint a hirdetők által kedveltebb televízióké. A viszonylag nyomott árak egyik következménye az is, hogy a hirdetők egyre kevésbé kedvelik a rádiót: 2000-ben ezen a médiumon kilencmilliárd forintért vásároltak hirdetési időt, tavaly már csak 7,2 milliárdért.
Nehéz megbecsülni az internetes hirdetések összegét, de a piaci szereplők véleménye szerint az egy évvel korábbi 850 millióról 2001-re legalább 1,2 milliárdra emelkedett a világhálón megjelent reklámok értéke.
[Népszabadság]
