2002 legnagyobb ötletei – II. rész

Abból is lehet grafikus, aki vakon születik 

Év elején a New York-i Museum of Modern Art egy eddig ismeretlen művész különleges bemutatójára hívta meg az érdeklődöket. Tracy Carcione

geometrikus formái első látásra nem tűntek túl impresszívnek, leginkább csendélethez készített vázlatokhoz hasonlítottak. Annak tudatában viszont, hogy a festőnő vak, ráadásul születésétől fogva világtalan, rendkívül érdekes, hisz így radikális felülvizsgálatra szorul az a régi elmélet, hogy a képalkotás a látás révén történik.

John M. Kennedy, a Torontói Egyetem pszichológia professzora szülétesüktől fogva vak képzőművészekkel végzett kísérlete során azt találta, hogy a képalkotás valószínűleg az agyba oly mélyen beágyazott kognitív folyamat, amely vizuális élmény hiányában is létrejöhet. A képalkotáshoz szükséges élmények elsősorban a tapintásból erednek, így átlagos képességű vak is le tud rajzolni olyan egyszerű hétköznapi tárgyakat, mint egy kolásüveg vagy egy fogkefe.

Nem káros, ha az egyik gyereket kényeztetik

Régi közhiedelem, hogy ha többgyermekes családban a szülők valamelyik gyereket kényeztetik, az frusztrációkat kelthet a többiekben. A legősibb példa bibliai: Józsefet apja oly mértékben kényeztette 11 bátyjával szemben, hogy azok mérgükben eladták rabszolgának.

A frusztrációk elkerülése végett a szülők hajlamosak mindent egyenlően megosztani a gyerekek között. Családdinamikával foglalkozó tudósok legújabb kutatásai szerint azonban nem üt vissza az egyenlőtlen bánásmód abban az esetben, ha a gyermek azt igazságosnak tartja. 

A University of Illinois pszichológusai 135 olyan családot figyeltek hónapokon keresztül, ahol valamely gyerek a szülőktől több dicséretet kapott. Az esetek 80 százalékában a gyerekek igazságosnak tartották az egyenlőtlen bánásmódot, megértették és egyetértettek a szülők döntésével. Paradox módon azok a gyerekek, akiket favorizáltak – különösen, ha az ő megítélésük szerint ez érdemtelenül történt -, gyakran magatartászavarokkal küszködtek, szorongtak, illetve sokkal visszahúzódobbak lettek.

A meztelen csirke

Áttörést hozhat a baromfiiparban a tollatlan csirke – a forrázás és a tollszedés erős gyomrot igénylő művelete helyett a csirke egyenesen a levesesfazékba vándorolhat. A meztelen csirke a jeruzsálemi egyetem kutatóinak találmánya: kisméretű, csak tojásai miatt tartott, genetikailag mutáns, tollatlan csirkéket kereszteztek nagy, grillcsirke méretű baromfikkal. A kísérlet eredményeképpen tömegtermelésre alkalmas, átlagos méretű csirkéket kaptak.

Az igencsak visszataszító látványt nyújtó csirkék felkeltették az etikai kérdésekkel foglalkozó filozófusok figyelmét is. A The Hastings Center Brave New Birds címmel jelentést is készített a meztelen csirke jelenségről. Az „állatok integritásával” foglalkozó tudományos dolgozat arra a konklúzióra jutott, hogy az állatoknak meg kell engednünk, hogy önmaguk lehessenek. Azaz a csirkének joga van tollaihoz, a lazacnak pedig ahhoz, hogy vadvizeken nagyokat szökelljen.

Elborzasztó képekkel a cigarettázás ellen

Hogyan vegyük rá az embereket, hogy hagyjanak fel a dohányzással? – fogas kérdés sok civil szervezet és állami egészségügyi intézmény számára. Az Amerikai Rák Társaság például kezdetben próbálkozott a humoros megközelítéssel. A TheTruth.com nevű szájton például ilyan mondatok voltak olvashatók: „A tökéletes világban béke lesz, mindenkinek saját majma lehet, és a dohánygyárak nem ölhetnek meg naponta 1200 amerikait”.

A kampány nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért most sokkal egyszerűbb üzenetekkel próbálkozik az amerikai kormány. Országszerte óriásposztereken üzenik, hogy „A dohányzás nagyon, nagyon undorító”.

Kanadában ennél is tovább mentek a képviselők: a Parlament 16, a tüdőrák, illetve a dohányzás egyéb mellékhatásait – például megsárgult fogakat – ábrázoló, sokkoló képet választott ki, amelyeket a dohánygyáraknak ezentúl a cigarettadobozok hátoldalára kell majd nyomtatniuk. Miután a kampánynak kézzelfogható eredményei vannak, az amerikaik is követni kívánják a példát.