Konrad Steffen amerikai klimatológus, mint azt a BBC-nek nyilatkozva elmondta, egészen kézzelfogható bizonyítékát kapta a sarkvidéki jégolvadásnak, amikor a nyáron az Arktiszra látogatott: „Egy sítalpas repülőgéppel tettünk néhány kollégámmal egy kisebb kirándulást. Amikor azonban vissza akartunk térni a kutatóállomásra, megdöbbenve vettük észre, hogy nem tudunk felszállni a géppel, mert elolvadt körülötte a hó. Végül egy helikoptert kellett hívnunk.”
A közvetlen tapasztalatokon túl műholdfelvételek egész sora bizonyítja: az idén „történt valami” az Északi-sarkkal, soha nem látott méretű olvadás ment végbe a Föld jégsapkáján. Nemcsak a grönlandi gleccserek és a partvidék jégtáblái zsugorodtak össze jelentősen, de az állandóan fagyos területek mérete is csökken, ezzel párhuzamosan pedig a zöld növényzet is egyre északabbra húzódik. Bolíviában is megkongatták a vészharangot: ott is az elmúlt évtizedben 10 százalékkal több jég olvadt el, mint az elmúlt évtizedekben, ez pedig a dél-amerikai ország iparát és ivóvízkészletét is veszélybe sodorhatja. Bolívia a probléma megoldásában mindenképpen nemzetközi segítségre szorul. Közben kritikus a helyzete a trópusi gleccsereknek is.
A kutatók szerint az északi pólus olvadásának alapvetően két egymással összefüggő oka van: az egyik a légköri változásokra vezethető vissza, az utóbbi években ugyanis egyre hosszabb ideig maradnak alacsony légnyomású, meleg időt hozó légtömegek az Északi-sark fölött. Ezeket a változásokat azonban nagyban befolyásolhatja az emberi tevékenység által előidézett fokozódó üvegházhatás. Ráadásul a felmelegedés sok esetben öngerjesztő folyamatokat indít el: a megolvadt jég behatol a gleccserek alá, és így mintegy „csúszdát” képez, ami által azok még gyorsabban húzódnak lefelé a völgyekben.
Grönland zöld sziget lesz, az olvadás során létrejött hatalmas repedések által pedig a napsugarak nagyobb felületen érik a jeget – így azok még gyorsabban zsugorodnak. A műholdfelvételek tanúsága szerint az elmúlt években mintegy 685 ezer kilométernyi területen indult meg az olvadás az Északi-sarkon – ez némileg nagyobb, mint például Afganisztán területe. Kicsit korábbra tekintve még drámaibb a kép: 1978 óta az északi-sarki jégtakaró ötöde immár teljesen eltűnt. Az olvadás az egész Föld hőháztartására hatással lehet. A jég ugyanis a ráeső napsugárzás nyolcvan százalékát visszaveri, a víz esetében ez az érték azonban csak húsz százalék. Így az olvadás is hozzájárulhat a légkör további felmelegedéséhez – olvasható a Magyar Hírlapban.
