Az Északi-sarkon lebegő jégtakaró egy része állandóan, tehát a nyári hónapokban is megmarad, egy része viszont a meleg évszak beköszöntével elolvad. Az állandó jégtakaró átlagos szélessége három méter körül van, egyes helyeken viszont hét méter mélyen nyúlik az óceánba.
Ha folytatódik azonban a jégtakaró jelenlegi olvadási sebessége, 2099-re elképzelhető, hogy a nyári hónapokra jég nélkül marad a sark – állítják a NASA tudósai közelmúltban megjelent tanulmányukban.
Mintegy 13 magyarországnyi terület olvadt el 22 év alatt
A kutatást vezető Josefino Comiso és csapata 1978 és 2000 között készült űrfelvételeket, illetve időjárás szondák képeit elemezte. A képek alapján azt próbálták meghatározni, hogy adott évben mekkora volt a sark minimális, azaz nyári jégtakarójának kiterjedése.
Azt találták, hogy 1978 és 2000 között 1,2 millió négyzetkilométer jégtakaró olvadt el, miközben az Északi-sark átlagos hőmérséklete évtizedenként 1,2 Celsius fokkal emelkedett. A legnagyobb mértékben Észak Kanada és Alaszka közelében csappant meg a jég, és itt mérték a legnagyobb hőmérsékletemelkedést is.
Lassú olvadás – de mi lesz a jegesmedvékkel?
Bár a jégtakaró gyorsuló olvadásában rövidtávú, átmeneti hatások is szerepet játszanak, a kutatók úgy vélik, hogy a trend alapvetően nem szakad meg. Ha eltűnik a jégtakaró, felgyorsul az Északi-sark vizének melegedése. Míg a fehér jégtáblák visszaverték a Nap sugarait, a sötétkék óceán egyre több meleget nyel majd el.
Az óceán felmelegedése késlelteti majd az őszi fagyokat, amely azt eredményezheti, hogy a téli és tavaszi hónapokban vékonyabb jégtakaró fedi majd a sarkot. A vékonyabb jégtakaró pedig sokkal gyorsabban olvad el a nyári hónapokban. Az olvadás következtében megélénkül a planktonok szaporodása, és megváltozik a jegesmedvék élete is.
Mivel a medvék a hideg évszakban, a jégtáblákról vadászva halmoznak fel akkora zsírtartalékokat, amellyel a nyári évszakot is átvészelik, egy korábban kezdődő olvadás azt eredményezheti, hogy egyre soványabbak lesznek a nyár végére, amely a legrosszabb esetben szaporodóképességükre is kihat.
Átalakulóban az Antarktisz is
Míg az Északi-sark jégtakarója egyértelműen fogy, a Déli-sarkon vegyes a helyzet: egyes részein, például a Ross tengernél a jégpáncél terjeszkedik, más területeken, például az Amundsen és a Bellinghausen tengernél az állandó jég területe csökkent az elmúlt évtizedekben. A kutatók a változásokat regionális hőmérséklet-ingadozásokkal magyarázzák.
