László Csaba szerint a rendkívüli megbeszélésre a december 16-ával kezdődő héten kerülhet sor, mivel az EU-csatlakozási tárgyalások lezárása miatt a jövő héten többnyire külföldön tartózkodik. Arra a kérdésre, hogy mit szól Széles Gábor Járai Zsigmond lemondását sürgető nyilatkozatához, László Csaba kijelentette: pénzügyminiszterként nem kíván beleszólni a Magyar Nemzeti Bank döntéseibe. A fiskális politika irányítójának nem az a dolga, hogy befolyásolja a jegybank döntéseit, hanem az, hogy a költségvetési hiány lefaragásával és a mérsékelt béremelésre ösztönző bérpolitikával teret engedjen a jegybanknak a kamatcsökkentésre. „Ez az Európai Központi Bank csütörtöki 50 bázispontos kamatcsökkentése után nyilván nincs messze az MNB szándékaitól sem” – mondta.
A pénzügyminiszter ugyanakkor hozzátette: az MNB Monetáris
Tanácsának hétfői közleménye – amely túlságosan lazának minősítette az OÉT bérajánlását – azt mutatta, hogy az adócsökkentések jelentőségével és az ezáltal megteremtett lehetőségekkel a jegybank sem volt tisztában.
Elmondta, hogy ezért levelet írt Járai Zsigmondnak, amelyben
felhívja a figyelmét a kormány és az MNB együttműködésének
fontosságára, és számításokkal támasztotta alá, hogy az OÉT
bérajánlásának megfelelő reálkereset növekedés az ágazatok döntő többségében – köztük az iparban, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban – 3 százalék alatti bruttó bérnövekedés mellett valósul meg.
Arra a fölvetésre, hogy Kiss Elemér kancelláriaminiszter nyilatkozata is alátámasztani látszott Széles Gábor mondanivalóját, László Csaba úgy válaszolt, hogy a kancelláriaminiszter túlzásnak minősítette az akciót. Valóban vannak jelzések a gazdaságból, hogy sok vállalkozás nehezen birkózik meg az erős forinttal, de a kormány szigorú fiskális politikája éppen arra irányul, hogy lehetővé tegye a jegybank számára a monetáris kondíciók lazítását.
