Az ORTT rendelte el a negyedórás műsorfelfüggesztést, mert az RTL Klub Való Világ című műsora több alkalommal megsértette a médiatörvényt. Az elsötétítést az AGB Hungary Kft. Statisztikája szerint 658 ezer honfitársunk tekintette meg, jóval több néző, mint az MTV hat órai Híradóját (306 ezer néző) és az ugyanott sugárzott Navigátort (420 000).
A hazai televíziós műsorok nézettségét mérő cég, az AGB Hungary Kft. PR- és sajtó-koordinátora Tancz János elmondta: a felfüggesztés időtartama alatt – a megelőző negyedóra nézettségéhez képest – az RTL Klub nézettsége felére csökkent, a nézők fokozatosan más csatornákra tértek át. Az ennek ellenére is viszonylag magas nézettség a cég szerint azzal magyarázható, hogy a csatorna frekvenciája a műsorfelfüggesztés alatt is működött, így azon minden egyéb szolgáltatás, mint például a teletext, elérhető volt. Továbbá ezzel párhuzamosan a nézőket felirat tájékoztatta az ideiglenes adásfelfüggesztés körülményeiről, s aki a feliratot el kezdte olvasni, a műszeres mérés néző-definíciója szerint a nézettséget növelte. Mint azt Tancz Jánostól megtudtuk, a reprezentatív mérés során azt tekintik nézőnek, aki legalább 15 másodpercre egy adott csatornára kapcsol. Megemlítette, hogy ehhez hasonlóan a rendszer nézőket regisztrált akkor is, amikor az ORTT határozatának értelmében a Magyar Televízió m1-es csatornájának az elfogulatlan tájékoztatás törvényi előírásainak súlyos megsértése miatt 2002. október 30-án 15 és 15:30 között félórára fel kellett függesztenie műsorát.
Általában sincs jó mérés, a társadalomtudományi mérések pedig csak különösen drágán pontosíthatóak – hangsúlyozta dr. Szekfű András egyetemi adjunktus, a Szignum Média ügyvezetője. Mint mondta, a televíziós nézettséget alapvetően háromféle módszerrel mérik. A legolcsóbb és a legpontatlanabb a napló módszer. Ebben az esetben a felmérésbe bevont háztartások tagjai egy adott időszakban folyamatosan feljegyzik, hogy milyen műsorokat néztek, s az időszak végén postázzák a naplót. E módszer anekdotikus bukása volt még a rendszerváltás előtt, amikor egy technikai okok miatt elmaradt Brezsnyev-emlékműsor nem csupán magas nézettséget, de kiemelkedő tetszési indexet is eredményezett. Az úgynevezett tegnap módszer ennél jóval költségesebb, de valamivel pontosabb. Ilyenkor az adás másnapján kérdezőbiztosok érdeklődnek a műsorok nézettségéről. A jelenleg alkalmazott műszeres mérés, amely a mai magyar társadalmat reprezentáló 840 háztartásos minta tévézési szokásainak folyamatos regisztrálásán alapul, a három módszer közül viszonylag a legpontosabban tükrözi, hogy egy adott időszakban melyik adó van éppen bekapcsolva. A tényleges nézettséget azonban természetesen ez a mérés sem tükrözi, legfeljebb közelít hozzá. A mérés pontosítása elvileg lehetséges lenne, de az így nyerhető eredmény nem éri meg az ehhez szükséges befektetést.
Médiakutatók szerint az AGB nézettségi mutatói ugyan nyilvánvalóan nem pontosak, de az adott áron elérhető elfogadható kompromisszumnak tekinthetőek. Véleményük szerint a komoly hirdetőket ez a probléma nem zavarhatja, hiszen az összes tévé csatorna nézettségét egyformán torzítja a módszer. A nyomtatott sajtó olvasottságának mérése is hasonló módszertani gondokkal küzd. Amíg ugyanis az eladott példányszám pontosan és olcsón mérhető, addig egy lap adott oldalának olvasottsága már csak költséges reprezentatív felméréssel becsülhető.
