Belföld

Magyarország a szódanagyhatalom – reneszánszukat élik a szörpök

Bár az elmúlt évtizedben a szénsavas üdítők, ásványvizek és gyümölcslevek fogyasztása egyaránt növekedett Magyarországon, mellettük a szörpök is reneszánszukat élik, egyre nagyobb belőlük a kínálat a boltok polcain. Ebben az is szerepet játszik, hogy szódanagyhatalomnak számítunk: magyar sajátosság, hogy minden hatodik pohár szénsavas üdítő otthon készül.

A szörp a magyarországi alkoholmentes italpiac legkisebb szereplője, pedig a hetvenes évekig a legáltalánosabb otthon elkészíthető italnak számított. A háztartások többségében volt szódásszifon, s az emberek sok – házi vagy boltban vásárolt – természetes szörpöt fogyasztottak. Természetesnek azonban csak a gyümölcsből készült alapanyag tekinthető, a piacon található ilyen-olyan „ízű” szörpök több mesterséges anyagot tartalmaznak. Az elmúlt évtizedben Magyarországon évente 10-22 millió liter szörpöt állítottak elő a gyártók, s az utóbbi években ismét növekszik a szörpfogyasztás – olvasható a Népszabadságban.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a közelmúltban hozta nyilvánosságra jelentését a szörpök vizsgálatáról. A vizsgálatba bevont 40 termék közül 19 esetében a jelölés nem volt megfelelő. Az édesítők közül a legtöbb kifogásra az aszpartám nevű mesterséges szer adott okot: 11 termék esetében a gyártmánylapon feltüntetettnél kevesebb édesítőt találtak a szörpben. Ahogy Kiss Gáborné, a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének titkára elmondta, ez nem véletlen, mert ez az édesítő lebomlik. Nézete szerint a gyártó mégis hibát követ el, ha ezt a természetes lebomlást nem veszi figyelembe, amikor a termék címkéjét készíti. A fogyasztóvédők a vizsgált mintákból egyet találtak „könnyűnek”, a termékek többsége inkább túltöltöttnek számított.

Kiss Gábornétól megtudtuk azt is, hogy legalább harminc társaság foglalkozik szörpgyártással, közülük nyolc számít nagynak, s e cégek uralják a honi piac döntő hányadát. Nem jelentős, de létezik szörpexport is, a szövetség adatai szerint a legjobb években egymillió litert vittek külföldre.

A pontos szörpstatisztikát torzítaná, ha ide sorolnánk azokat az importált készítményeket is, amelyeket az önkiszolgáló vagy vendéglátó-ipari pultokba épített automaták helyben hígítanak. Ezek általában ugyanolyan ízű szénsavas termékek, mint amelyek a töltőüzemekből kikerülnek. De Magyarországra is érkeznek külföldön készülő különleges ízű szörpök, ezeket főként mixerek használják koktélok ízesítésére. Magyarországon a málnaízű szörp vezeti a népszerűségi listát, ezt követi a szamóca, a narancs, az erdei bogyósok és a meggy, a sort az egzotikus ízek zárják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik