Az önkormányzatok támogatása hat-, a rendőrségé ötmilliárd forinttal emelkedik a kabinet eredeti javaslatához képest a jövő évi költségvetésben – amennyiben az Országgyűlés többsége is támogatja azokat a változtatási javaslatokat, amelyeket a kormány elfogadásra javasol – írja keddi számában a Népszabadság.
A honatyák ma maratoni, tízórásra tervezett szavazási procedúrán hoznak határozatot azokról a módosításokról, amelyek érintik a költségvetés főbb bevételi és kiadási összegeit (az adó- és járulékbevételek tervezett mértékét, az úgynevezett fejezeti kereteket, amelyek a minisztériumokon kívül más fontos intézmények, például a számvevőszék vagy az Országgyűlés kiadásait határozzák meg). Most nem szavaznak viszont a képviselők az idei büdzsé megváltoztatását célzó paragrafusokhoz beérkezett módosításokról, így a BKV és más vidéki nagyvárosok adósságának átvállalásáról sem. Ez, azokkal az indítványokkal együtt, amelyek a főbb összegeken nem változtatnak, két hét múlva kerül a parlament elé elfogadásra.
A könnyítésekkel együtt is ma 1500 módosító indítvány sorsáról kell dönteniük a képviselőknek. Ezek több mint kétezer pontban javasolják megváltoztatni a kormány által benyújtott büdzsé főbb tételeit. A kabinet viszont alig 27 módosítást hagyna jóvá – ám ezek is 16 milliárd forinttal nagyobb támogatást jelentenek az egyes területeknek. A hírek szerint a kormánypárti frakciók az eddiginél is nagyobb fegyelmet tanúsítanak majd: állítólag most egyetlen olyan módosító javaslatot sem fogadhat el a parlament, amelyre a kormány előzetesen ne mondott volna igent.
A kabinet által támogatott változás nyertese az Országgyűlés: a kerete több mint 50 százalékkal emelkedik az eredeti javaslathoz képest. Ám ez látszólagos: a képviselőház büdzséjét gazdagítja ugyanis majd a műsorszórás támogatási kerete, ami annyit jelent ugyan, hogy ezzel a több mint 20 milliárd forint felügyelete a pénzügyi tárcától a parlament ellenőrzése alá kerül, ám ettől a honatyák ellátására még nem fordítható többlet. Igaz, a változtatások között erre is van példa: a személyi juttatások 700 millió forint feletti bővülése is a kormány által támogatott javaslat része. Ez az összeg az egyébként képviselősködő miniszterek és politikai államtitkárok fizetésemelésének a fedezete. Az ő alapjuttatásaikat a kormány támogatásával 50 százalékkal emeli az Országgyűlés.
A legjobban a belügyi tárca felügyelte területek járnak. A rendőrség 5 milliárd forinttal kap többet, mint tervezték, és – a maguk 2,7 milliárdos költségvetésével – átkerülnek ide az adónyomozók is a pénzügyi tárcától. Az önkormányzatoknak 6,2 milliárd forinttal jut több: ebben az összegben több támogatási típus emelése jelenik meg.
Nő az egyházak támogatása is 700 millió forinttal (a támogatási keret 800 millióval nő, miközben 100 millióval csökken a Bazilika felújítására juttatott összeg). Ebből a pénzből – mint Burány Sándor, a pénzügyi tárca politikai államtitkára az MSZP-frakció tegnapi ülését követően elmondta – remélik megoldani, hogy az új finanszírozási rendszer ne hozza nehéz helyzetbe az egyházakat. A rendszer nem a népszámlálási statisztikák, hanem az szja felajánlott egy százalékának megfelelően juttatja támogatáshoz az egyházakat. (A nagyoknál ez vélhetően a támogatás mérséklődését jelenti majd.)
Ezenkívül 300 millió forinttal több jut a Határon Túli Magyarok Hivatalának, és az agrárium tangazdaságainak, 500 millióval több a panelprogramra, 50 millióval nő az Országgyűlési Biztosok Hivatalának kerete, és 45 millió forint még marad a közszolgálati reform előkészítő munkáira is. Az egészségügyben kétmilliárd forintot osztanak el: a fele a sürgősségi betegellátásra jut, a többit kéttucatnyi alapítvány kapja.
A pénzosztás forrása ez utóbbi esetben egyébként az, hogy a kormány nem emeli a gyedplafont. A szabály szerint az ellátás a kereset 70 százaléka, de legfeljebb 83 ezer forint lehet. Azok tehát, akik átlagosan 120 ezer forint bruttónál többet kerestek a gyermekük születése előtt, csak 83 ezer forintot kaphatnak. Az ellátás forintban meghatározott felső korlátját azonban jövőre nem emeli majd a kormány. A prognózisok szerint ez kétmilliárd forintot hoz az államkaszszának, ami az egészségügyi kiadások fedezetét jelenti.
A többi kiadásra a személyi jövedelemadó-bevételek „előre nem látható” emelkedése, illetve a kamatszint szintén „korábban nem várt” mérséklődése adja a fedezetet. A kamatcsökkenésből – amit az ír népszavazás jótékony hatásával magyaráznak – 5 milliárd a megtakarítás. A jövedelemadókból majdnem 9 milliárddal jöhet be több az új jóslat szerint, aminek az oka az, hogy az érdekegyeztető tanácsban született megállapodás a korábban tervezettnél gyorsabb keresetemelkedésre tett javaslatot.
A költségvetés hiánya így nem változik, a szavazás során elfogadható kiadások és a hirtelen talált bevételek kiegyenlítik egymást. A deficit tehát marad a GDP 4,5 százaléka, míg érdemben azért a kiadások sem változnak, hiszen a 8800 milliárdhoz viszonyítva valóban semmiség a ma tíz óra alatt megszavazandó 16 milliárd forint.
Az államháztartás hiánya november végéig 956,4 milliárd forint volt, az éves előirányzat 189,2 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium honlapján hétfőn közzétett tájékoztatóból. Novemberben az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 54,9 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapok egyenlege 100,7 milliárd forint hiányt mutatott. Tavaly az év első tizenegy hónapjában az államháztartás hiánya 326,6 milliárd forintot tett ki – írja a Népszabadság.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
