Utolsó pillanatok a nyugdíjdöntés előtt

Már csak néhány napjuk van a magánpénztári tagoknak, hogy eldöntsék: maradnak-e a kétpilléres nyugdíjrendszerben vagy visszalépnek a tisztán társadalombiztosítási szisztémába. Ma már a korábbinál kevésbé vonzó a magánrendszer. A szakértők szerint mindazoknak érdemes fontolóra venniük a visszalépést, akiknek legföljebb tizenöt évük van a nyugdíjig.

Az 1998-ban életbe lépett nyugdíjreform 1999. augusztus végéig adott lehetőséget arra, hogy a nem pályakezdő munkavállalók is belépjenek valamely magánpénztárba. Ezzel a lehetőséggel a régebben dolgozóknak legalább a fele élt is. Aki a vegyes nyugdíjrendszert választotta, az lemondott a társadalombiztosításból származó – majdani – járadékának a negyedéről, abban a reményben, hogy járulékának 25 százalékát egy-egy nyugdíjpénztárban saját számláján kamatoztatva magasabb megtakarításra tesz szert. A döntés meggondolására, a visszalépésre a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjszisztémába ez év végéig van mód. Eddig a több mint kétmilliónyi pénztártagból mindösszesen hét és fél ezren határoztak így. Öt évvel ezelőtt, az akkori modellszámítások alapján a szakértők úgy vélték, hogy mindazoknak érdemes átlépni az új rendszerbe, akiknek még legalább 15 évük van a nyugdíjig, valamint viszonylag jól keresnek és stabil a munkahelyük. A számítások alapjául szolgáló feltételek azonban az eltelt időben jelentősen változtak. Eredetileg a magánpénztárakba kötelezően fizetendő járulék már harmadik éve nyolc százalék lenne, ám az előző kormány ezt a negyedével mérsékelte, tehát hat százalékon tartotta. A jelenlegi kormány jövőre egy százalékkal emeli ezt a tagdíjat, és 2004-ben éri majd el a járulékszint az eredetileg meghatározott mértéket. Megszűnt a normajáradék is, ami államilag garantálta volna, hogy a tb-nyugdíj negyedénél nem lehet kevesebb a magánnyugdíjrész. A világgazdasági körülmények is jóval kedvezőbbek voltak a nyugdíjreform kidolgozásakor, a fellendülés már évtizedek óta tartott, a tőzsdék szárnyaltak. A lejtmenet 1998-ban kezdődött, és azóta is tart.
[Népszabadság]