A Fidesz vezérszónoka, Áder János azt mondta a költségvetés általános vitája során: a kormány valósággal bünteti a polgári önkormányzatokat. Bár e megállapítását számokkal nem támasztotta alá (arra pedig végképp nem adott magyarázatot, hogy miért épp a polgári önkormányzatokat büntetné a kormány – a szerk.), úgy tűnik, hogy a központi béremelések fedezetét az önkormányzatok csak nagy nehézségek árán képesek előteremteni, s a települési intézmények – óvodák, iskolák, könyvtárak stb. – normatív támogatása sem követi az inflációt.
Az MSZP programja kilátásba helyezte az önkormányzatok számára, hogy ha a párt kormányra kerül, az elmúlt időszakban az infláció alultervezése miatt bekövetkezett veszteséget egyszeri, ötvenmilliárdos juttatással ellentételezi, további ötvenmilliárdot pedig a fejlesztések gyorsítására biztosít. A koalíció megalakulása után azonban erről a két tételről már nem esett szó. Inkább azt hangsúlyozták, hogy ötről tíz százalékra növekszik a személyi jövedelemadó helyben hagyott hányada, és teljes egészében a helyhatóságok használhatják fel a területükön befizetett gépjárműsúlyadót is.
Az szja szabadon felhasználható részének növekedése miatt nem kerül többletpénz a rendszerbe, mert a kormány a személyi jövedelemadóból befolyó összegnek változatlanul negyven százalékát engedi át az önkormányzatoknak.
Így, ahol jelentős összeg származik az szja-ból, ott abból több marad a településen, ahol viszont alig van ilyen bevétel, nem növekednek érdemben a források. Hasonló a helyzet a súlyadóval is, amelynek átengedése jellemzően ugyancsak a nagyobb településeket hozza kedvező helyzetbe. Egyébként éppen ezért a belügyminiszter máris kompenzációt helyezett kilátásba. A jövő évi közalkalmazotti fizetésemelésekre pedig egyelőre nincs pénz. Kétségtelen, hogy a kormány számos, a települések által üdvözölt kedvezményt nyújt, mindazonáltal – a választási ígéretekkel szemben – egy része akár kedvezőtlenebb helyzetbe is kerülhet.
[Népszabadság]
