Az „agyvisszaszívásnak” nevezhető új trend azt jelenti, hogy a korábban Amerikába csábított és rendkívül jól fizetett számítástechnikai szakemberek – az IT-szektor válságával párhuzamosan – visszavándorolnak hazájukba. A
„reverse brain drainnek” (RBD) hívott jelenség eredményeként az USA-ból hazaköltözött specialisták száma mintegy 70 ezerre tehető.
Az Amerikai Elektronikai Társaság (AEA) adatai szerint az úgynevezett ideiglenes munkavállalói (H-1b) vízumok száma a tavalyi 163 ezerről várhatóan 90 ezerre csökken az év végére. Erről Thom Stohler az AEA egyik illetékese nyilatkozott a Fortune magazinnak. Ami ennél is aggasztóbb az IT-ipar amerikai lobbistái, köztük a Microsoft fő stratégája, Craig Mundie szerint, az az, hogy Kínában és Indiában egyre több elektromérnököt képeznek, akik hazájukban a mai Szilícium-völgynél is kiterjedtebb tudásbázisokat hozhatnak létre. Az USA-nak fel kell vennie a kesztyűt, nagyobb hangsúlyt kell helyezni az oktatásra és képzésre – jelentette ki Craig Mundie.
Indiai tíezrek vándorlása
Az „agyvisszaszívás” az indiai szakembereket különösen azért érinti, mert az eddig kiadott H-1b-vízumok 43 százalékát a dél-ázsiai ország állampolgárai kapták meg (a második helyen lévő kínai H-1b-sek negyedannyian érkeztek hasonló vízummal Amerikába). Az USA Bevándorlási és Honosítási Hivatalának (INS) adatai szerint – amelyeket Edwin S. Rubenstein, a Hudson Institute kutatási igazgatója idéz egy internetes oldalon –, 34 ezer indiai IT-szakember érkezett 1999 októbere és 2000 februárja óta az Egyesült Államokba. Időközben azonban a bevándorlás lelassult, és az ellentétes tendencia, a hazatelepülés erősödött fel.
Kínában évente 600 ezer mérnököt képeznek, közülük kétszázezer elektromérnök. Mindeközben Amerikában 70 ezer főiskolai szintű (undergraduate) és 37 ezer egyetemi végzettségű elektromérnök kerül ki a felsőoktatásból. További probléma, hogy a mérnöki doktori össztöndíjak 54 százalékát külföldiek kapják – érvel Ray Bingham, a Cadence Design Systems vezérigazgatója.
Márpedig az IT-szektor visszaesése miatt a külföldiek egyre nagyobb számban hagyják el az Egyesült Államokat. Az Intel technológiai vezetője, Pat Gelsinger szerint nem biztos, hogy ez a folyamat átmeneti jellegű. A Microsoftnál pedig amiatt aggódnak, hogy ha az USA most lemarad, nem lesz esély a hátrány ledolgozására.
Girish Gaitonde, a Xoriant nevű IT-szolgáltató vezérigazgatója szintén a bevándorlók számának csökkenéséről panaszkodik. Cége 400 H-1b-alkalmazottat foglalkoztatott 2000-ben, mára viszont 125-re csökkent a vízummal érkezett dolgozóik száma.
Az indiai „mintakép”
A visszatelepülő IT-specialisták „mintaképe” egy indiai szoftvermérnök: Rama Velpuri az ázsiai országban született, de már az amerikai állampolgáságot is megszerezte. A Louisianai Egyetemen kapott tudományos fokozatot, és a kilencvenes években az Oracle-nél dolgozott. Amikor viszont önállósította magát, és megalapította saját cégét, az Oramasterst, egyszerűen fogta magát, és hazament Hyderabadba. Az indiai város „Rózsadombján” aztán beköltözött öt hálószobás házába, ahol három szobalány, egy sofőr és egy kertész lesi parancsait, mindössze havi ezer dollárért, ami elhanyagolható költség a Szilícium-völgy bérleti díjaihoz képest.
Az ingatlanáraknál is drasztikusabb az a költségkülönbség, ami egy indiai és egy kaliforniai szoftvercég működtetése között jelentkezik: a hyderabadi vállalkozásnál 25 alkalmazott dolgozik, a cég üzemeltetése azonban mindössze 30 ezer dollárjába kerül a vállalkozónak havonta. Ez pedig szintén megdöbbentő differenciának bizonyult – legalábbis a Fortune magazin riportereinek…
Projektek az agyvisszaszívás erősítésére
Egyes országokban szabályos kampány indult – már az IT-szektor válságát megelőzően is – a Reverse Brain Drain (RBD), az agyvisszaszívás támogatására. Thaiföldön veszik ezt a legkomolyabban: szakosított szervezetek alakultak a helyi kormány finanszírozásával arra, hogy hazacsábítsák szakembereiket. Ehhez anyagi támogatást, képzést és különböző más juttatásokat bocsátanak a visszatelepülők rendelkezésére.
A thaiföldi RBD-projektet egyébként már 1995-ben elindította a helyi „agyvisszaszívási társaság”, az Association of Reverse Brain Drain. Ez együttműködik a thaiföldi tudományos és technológiai fejlesztési ügynökséggel, illetve annak alapítójával, a thai tudományos, technológiai és környezetvédelmi minisztériummal.
A Szilícium-völgyben megjelenő Silicon Valley/San José Business Journal szerint Németországban is erősödik az RBD-tevékenység: a stuttgarti regionális gazdaságfejlesztési társaság 2001 augusztusában kezdett kampányt az Amerikában dolgozó német mérnökök között, arra csábítva őket, hogy térjenek haza. A San José-i újság szerint korábban évente 120 ezer német szakember (nemcsak IT-specialisták) hagyta el hazáját, s közülük átlagosan 15 ezer ment az Egyesült Államokba. Stuttgart környékén ennek megfelelően több ezer informatikai állás maradt betöltetlenül olyan cégeknél, mint az IBM, a Hewlett-Packard, a T-Systems és a Debitel, továbbá a Bosch, a DaimlerChrysler és a Porsche gyáraiban is IT-munkaerőhiány keletkezett.
