Bemutatták az idegenforgalmi szolgáltatásban érdekeltek összefogását példázó, a kiskunfélegyházi térségben elkészült modellt. A főként Bugacra összpontosuló nagy idegenforgalmi vonzerejű térségben a felmérés szerint jelenleg 25, együtt több mint 300 szálláshellyel rendelkező vendégváró tanya van. A modell tartalmazza a falusi turizmus beszállítóit is.
Ez utóbbi körben nem csak az immár szövetkezetbe tömörült fülöpjakabi biotermelők vannak benne, akik vegyszermentesen előállított élelmiszereket termelnek a vendégfogadók számára, hanem bőrdíszművesek, árukészítők és helyi képzőművészek is.
Kőváryné Bartha Ágnes, a Bács-Kiskun megyei agrárkamara titkára elmondta: Bács-Kiskunban, de különösen a több megyére kiterjedő, a 700 ezres lélekszámot meghaladó Homokhátságon igen nagy törekvés érzékelhető a biogazdálkodásra.
Megítélése szerint ez részben kényszer is, hiszen az elaprózódott parcellákon csak biotermék állítható elő nagy értékű gépi eszközök és pénz nélkül, de része van ebben a homokhátsági kísérleti célprogramnak is.
Csak az agrárkamara szervezésében az elmúlt két évben több mint nyolcvanan végezték el a biogazdálkodási tanfolyamot. Jelenleg tíz minősített biotermelő van a megyében, de e számnak többszöröse van úgynevezett várakozó szakaszban, a minősítéshez ugyanis minimum három évi vegyszermentes gazdálkodás szükséges.
