Belföld

Falusi turizmus és biogazdálkodás – mit tegyen a versenyképtelen gazda?

A falusi turizmus, a biogazdálkodás, illetve a természetes anyagokat felhasználó népi iparművészet jelenthet kiutat az uniós csatlakozás után versenyképtelenné váló kistermelők számára. Ezt Kiskunfélegyházán hangsúlyozták a falusi turizmus lehetőségeivel foglalkozó tanácskozáson.

Bemutatták az idegenforgalmi szolgáltatásban érdekeltek összefogását példázó, a kiskunfélegyházi térségben elkészült modellt. A főként Bugacra összpontosuló nagy idegenforgalmi vonzerejű térségben a felmérés szerint jelenleg 25, együtt több mint 300 szálláshellyel rendelkező vendégváró tanya van. A modell tartalmazza a falusi turizmus beszállítóit is.

Ez utóbbi körben nem csak az immár szövetkezetbe tömörült fülöpjakabi biotermelők vannak benne, akik vegyszermentesen előállított élelmiszereket termelnek a vendégfogadók számára, hanem bőrdíszművesek, árukészítők és helyi képzőművészek is.

Kőváryné Bartha Ágnes, a Bács-Kiskun megyei agrárkamara titkára elmondta: Bács-Kiskunban, de különösen a több megyére kiterjedő, a 700 ezres lélekszámot meghaladó Homokhátságon igen nagy törekvés érzékelhető a biogazdálkodásra.

Megítélése szerint ez részben kényszer is, hiszen az elaprózódott parcellákon csak biotermék állítható elő nagy értékű gépi eszközök és pénz nélkül, de része van ebben a homokhátsági kísérleti célprogramnak is.

Csak az agrárkamara szervezésében az elmúlt két évben több mint nyolcvanan végezték el a biogazdálkodási tanfolyamot. Jelenleg tíz minősített biotermelő van a megyében, de e számnak többszöröse van úgynevezett várakozó szakaszban, a minősítéshez ugyanis minimum három évi vegyszermentes gazdálkodás szükséges.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik