Így például a korrupció területén elmarasztalható Németország, Franciaország és Olaszország, ahol magas szinten van jelen a megvesztegethetőség. A helyzet ezekben a vezető EU-országokban rosszabb, mint a csatlakozók közül a legfelkészültebbeknél – áll a jelentésben, amelyet az EUobserver ismertet.
Az OSI szerint a kommunizmus öröksége rányomja bélyegét a legtöbb csatlakozni vágyó országra, így a korrupció komoly gondot jelent például Romániában és Bulgáriában (e két ország felvételéről leghamarabb 2007-ben lehet szó), valamint Lengyelországban és Csehországban, amelyek velünk együtt várnak a felvételre.
Ami Magyarországot illeti, a jelentés talán legérdekesebb megállapítása az, hogy az igazságügy magas fokú autonómiája bizonyos veszélyeket rejt magában: az igazságügyi szervek (bíróságok) ugyanis nem vonhatók felelősségre hibás döntéseikért. Hasonló jelenség tapasztalható Litvániában is. A másik végletet Bulgária, Csehország, Lettország és Románia jelenti, ahol a végrehajtó hatalom szoros ellenőrzés alatt tartja az igazságügy intézményeit.
Ha a tagjelölt országok csatlakoznak az Európai Unióhoz, a koppenhágai szerződés érvényét veszti, így az új tagállamokban megszűnik a korrupció intézményesített figyelemmel kísérése. A jelentés szerint ezért új rendszert kellene kidolgozni ezen országok monitoringjára.
