Van még tennivaló a fogyasztóvédelem területén, pedig az Európai Unió legutolsó országjelentése összességében elismerően szól a 
hazai helyzetről. A jogharmonizáció a terv szerint halad, erősítésre leginkább a civil oldalon van szükség.
A nem a fogyasztók biztonságát érintő területeken (megtévesztő reklám, fogyasztói hitel, árak feltüntetése, utazási csomag) a magyar jogszabályok nagymértékben megfelelnek a közösségieknek. A teljes jogharmonizáció érdekében a csatlakozásig a termékbiztonságról, a hibás termékek által okozott károkról, a távolban kötött szerződésekről és a fogyasztói érdekek védelmében indítható keresetekről szóló jogszabályokkal kell leginkább törődni.
Patikában is fogyasztóvédők
A kormány döntése szerint január 31-éig jogszabályban kell lehetővé tennie az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak (ESZCSM), hogy a fogyasztóvédők a gyógyszerek és a segédeszközök kivételével ellenőrizhessék a patikák és a gyógyászati segédeszközt forgalmazó boltok áruit” – mondta Hamvas József, az ESZCSM főosztályvezetője. Rengeteg olyan terméket kezdtek ugyanis forgalmazni – főként a cégek jövedelmezőségének javítása érdekében -, ami korábban nem volt jellemző. Ilyenek például a patikákban a kozmetikai cikkek, a gyógycipők és -papucsok (ezek nem minősülnek segédeszköznek), a lázmérők, a gyógynövénytermékek vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, a segédeszközboltokban a biomatracok, -ágyak vagy a vérnyomásmérők.
Ki figyel a panaszosra?
Bár a törvények átvételével jól állunk, számtalan technikai probléma vár még megoldásra – fogalmaz Darázs Lénárd egyetemi tanár. Szükség lenne az előírások ágazati szintű lebontására és az eljárásjog kapcsán is vannak még hiányosságok. Ezek közül a szakjogász kiemelte a bejelentő tájékoztatásának hiányát.
A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis panaszos bejelentése nyomán a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség automatikusan elvégzi az eset kivizsgálását, és a bejelentő teljesen “kikerül a képből”. A vizsgálat eredményéről nem értesítik, sérelme “utóéletéről” nem tud meg semmit. Ez hátráltatja a fogyasztói tudat megerősítését.
Ez utóbbi területen szinte az összes tagországnak fejlődnie kell, csupán a fogyasztóvédelemre “sokat adó” Szlovákia jár némileg a többiek előtt. A lakosság közömbösségének egyik oka, a témakörhöz kapcsolódó alulinformáltság többek között a fogyasztói oldal gyenge lobbijára vezethető vissza.
Óvodától egyetemig
Az országjelentés szóvá teszi: be kellene vezetni a fogyasztóvédelem tantárgy oktatását az általános és középiskolákban. Ez azonban nem csupán uniós kötelezettség, hiszen már magyar törvényben is megfogalmazódott, igaz, határidő nélkül. A témakör okítása azonban még az egyetemeken sem tekinthet vissza túl nagy múltra, így várhatóan hosszú évekig eltart, amíg az alsóbb iskolákba is “beszivárog”. Akkor sem valószínű, hogy külön tantárgyként. “Inkább egy hasonló típusú tantárgyba, környezetismeretbe, földrajzba beépítve tudnám elképzelni” – fogalmaz Darázs Lénárd.
Civilek a pályán
A jogi hiányosságok pótlása mellett az unió szerint a civil szervezeteket aktívabban be kell vonni a fogyasztási termékek szabványainak kifejlesztésébe. E szervezetek működésével kapcsolatos gondok közül Garai István, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület ügyvezető elnöke a támogatási rendszer lassúságára hívja fel a figyelmet. Mint a FigyelőNet kérdésére kifejtette: a működés elvi feltételei megvannak, számukra a legnagyobb problémát mégis az “átmeneti” időszak jelenti, hiszen egy-egy előterjesztés vagy pályázat benyújtása és a konkrét összeg kiutalása között gyakran 3-4 hónap is eltelik.
Emellett a civil szervezetekre háruló kötelezettségek egy része gyakorlatilag normatív feladatként jelentkezik, így indokolt lenne, hogy ezek finanszírozása is normatív legyen. Ennek hiányában nem ritkán olyan tevékenységeket kell ideiglenesen felfüggeszteni, melyekre folyamatosan szükség van – például a szaktanácsadást.
Hosszú sorok?
A csatlakozást követően Darázs Lénárd szerint radikális változásra nem kell számítani, bár a panaszos ügyek számának várható, már-már drasztikus növekedése könnyen gondot jelenthet a fogyasztóvédelmi felügyelet számára. Minden valószínűség szerint a umióba történő belépést követően gyakoribb lesz a békéltető fórumok szerepvállalása – de ehhez állami ösztönzésre is szükség van.
Garai István szerint a civil szervezetek feladata, hogy felkészüljenek a jóval intenzívebb fogyasztóvédelemre. Megfelelő szakmai háttérrel kell bekapcsolódniuk a nemzetközi lobbiéletbe.
