Le Monde – bővítés minimál költségvetéssel
Tíz szegény, főleg agrárlakosságú ország lép be az Európai Unióba 2004 elején, s bár csatlakozásuk néhányak félelme szerint sokba kerülhetne a közösségnek, a valóságban az unióbővítés a legkisebb költséggel fog megvalósulni – állapítja meg a Le Monde.
A nyolc volt kommunista ország, valamint Ciprus és Málta integrálására az európai közösség 15 tagállama nemzeti össztermékének 0,15 százalékát, mindössze 40 milliárd eurót kíván fordítani a 2004-2006 közötti időszakban. Ráadásul még ebből is le kell vonni azt közel 15 milliárdot, amelyet az újonnan felvettek fognak befizetni a brüsszeli büdzsébe.
Szlovénia, Málta és Ciprus hamar nettó befizetővé válhat
A francia lap megjegyzi: mivel a befizetések és a támogatások felvétele között időbeli eltolódás van, az új belépőket már 2004-ben befizetési kötelezettség terheli. E problémával összefüggésben, az is előfordulhat, hogy a viszonylag gazdag és a mezőgazdasági lakosság tekintetében nem túlsúlyos Szlovénia, Ciprus és Málta gyorsan nettó befizetővé válhat, azaz többet fog átutalni Brüsszelbe, mint amennyit felvesz a közös kasszából.
E feltűnően alacsony költségteher könnyen magyarázható azzal, hogy az új belépők összlakossága csak 75 millió fő (fele lengyel), miközben a Tizenötök össznépessége 380 millió. Az új tagok nemzeti összterméke pedig együttesen sem éri el Hollandiáét, kevesebb, mint az egész közösség nemzeti össztermékének 5 százaléka.
Liberation: Az EU a magát ökörnagyságúra felfújó béka sorsára juthat
Az Európai Unió további 10 taggal való kiszélesítésének hatalmas a szimbolikus jelentősége – írja a párizsi Libération. A baloldali orientációjú francia lap Struccpolitika című vezércikke szerint azonban felettébb sajnálatos az a középszerűség, amely ennek az egyszerre vakmerő és számtalan nagy lehetőséggel kecsegtető átalakulásnak az előkészítését jellemzi.
A cikk szerzője szerint a tagállamok vezetőinek kalmárszellemű számítgatásai miatt a folyamat akrobatikus mutatványnak ígérkezik. A politikusok tulajdonképpen beérték azzal, hogy meghozták a bővítéshez szükséges, elkerülhetetlenné vált, fájdalmas döntéseket, de ezen túl semmire nem vállalkoznak.
A lap szerint, ha nem történik változás, elképzelhető, hogy a már 15 fős közösséget is megbénulással fenyegető tehetetlenség a 25 főre kiegészült szervezetre embóliaszerű csapást mér. Könnyen megeshet, hogy az EU a magát ökörnagyságúra felfújó mesebeli béka sorsára jut.
Németország és Hollandia érzi meg leginkább a bővítést
Számolni kell azzal is, hogy 2007 után elszaladhatnak a kiadások, ha a nagyon szegény és zömmel falusi lakosságú 8 milliós Bulgária és 22 milliós Románia felvételt nyer az unióba. A strukturális segélyek erre az időszakra az unió nemzeti össztermékének 4 százalékos plafonját közelíthetik.
Az EU-büdzsé legnagyobb nettó befizetője, Németország és az arányosan komoly áldozatokat vállaló Hollandia fogalmazzák meg a legsúlyosabb fenntartásokat. Mindketten garanciákat szeretnének kapni arra, hogy 2007 után véget ér a bőkezű agrárszubvenció.
Financial Times: elképzelhető a bővítés késlekedése
A brit Financial Times szerint, hogy bár a tíz ország csatlakozásával kapcsolatos, függőben lévő problémák egyike se megoldhatatlan, együttesen akár egy évvel – esetleg még tovább – is késleltethetik a bővítést.
Ezért azonban egyik tagország sem szeretné, ha rá hárulna a felelősség, annak ellenére, hogy a kormányokat rendkívül aggasztja a közvélemény. Az unióban a bevándorlás és tíz új tagország felvételének költségei keltenek nyugtalanságot, A tagjelölt országok szavazói pedig attól tartanak, hogy ha kedvezőtlen feltételekkel csatlakoznak, másodrangú állampolgárokká válhatnak.
Ír “nem” esetén nem létezik gyors megoldás
A bővítési folyamat útjában álló legközelebbi akadály a nizzai szerződés elfogadásáról másodszorra is döntő, október 19-ei ír népszavazás. A Financial Times által idézett jogászok szerint egy esetleges elutasító eredmény nem szükségképpen akasztaná meg a folyamatot, mert a brüsszeli bizottság találhat alternatív megoldásokat. A bizottság egyik vezető beosztású illetékese elismerte azonban, hogy “nem létezik gyors megoldás”.
Az Európai Bizottság javaslatai szerint az új tagországok mezőgazdasági termelői az első évben az uniós gazdáknak járó közvetlen támogatások 25 százalékára lennének jogosultak, ami 10 év alatt emelkedne 100 százalékra. A tagjelöltek ezt elvetették, a lap azonban nem tartja valószínűnek, hogy az EU hajlandó jobb ajánlatot tenni; legfeljebb a termelési kvóták emelésére lát némi lehetőséget.
Az uniónak feltett szándéka továbbá, hogy az új tagországoknak járó regionális támogatásokat is sokkal alacsonyabb szinten tartja, mint amennyit most saját térségei kapnak. A Financial Times szerint ebbe már – ha vonakodva is – bele fognak egyezni a tagjelöltek.
