Megismételve visszahallhatták a résztvevők a Medgyessy Péter miniszterelnök szájából a nyitónapon a gazdasági folyamatokról elhangzott számokat a Magyar Közgazdasági Társaság 40. vándorgyűlésének zárónapján a pénzügyminisztertől. László Csaba szerint is 3,5-4 százalék lehet az idén a gazdasági növekedés, de hozzá tette, hogy jövőre vissza kell térni a magyar gazdaság potenciális, évi 4-5 százalékos növekedési üteméhez.
Hiánycsökkentés, privatizációs staratégia
A gazdaság irányítóinak előadásaiban a háromnapos rendezvényen többször szóba került, hogy az államháztartás hiánya 2003-ban már nem érheti el a választási év magas értékét, a 6 százalékot. László Csaba kijelentette, hogy jövőre 1,5 százalékponttal kell csökkenteni a hiányt. Ehhez arra van szükség, hogy a versenyszféra a béremelésekor “szolidáris” legyen a költségvetéssel. Arra utalt, amiről a miniszterelnök is beszélt: a kormányzat a járulékok, az adók átalakításával kívánja elérni jövőre, hogy a nettó keresetek nőjenek, de ne szaladjanak el a bérek.
A pénzügymininiszter azzal számol, hogy az államhaztártási hiány GDP-hez viszonyított értékét az idei 6 százalékról, jövőre 4,5, 2004-re 3 százalékig sikerül csökkenteni. (A 6 százalékos érték egyébként már csaknem fél százalékkal több, mint a korábbi hivatalos nyilatkozatokban gyakran emlegetett 5,5-6 százalék.)
A kormányzat a strukturális reformok keretében céljai közé sorolja a privatizáció folytatását a bankszektorban, a távközlésben és az energiaszektor egy részében. (Sem a Postabank, sem a Magyar Villamos Művek, sem az Antenna Hungária neve nem hangzott el, de ebben a körben a hallgatóság nagyobb része azonnal ezekre a cégekre gondolt. Az is kiderült az előadásból, hogy a privatizációs stratégia még nincs kidolgozva precízen.)
Nyugdíjreform, egészségügy, nyitott fejezetek
László Csaba kiemelte, hogy folytatják a nyugdíjreformot. Ennek keretében 8 százalékra emelik az egyéni nyugdíjjárulékot, és visszaállítják a pályakezdők kötelező magánnyugdíjpénztári tagságát. (A vándorgyűlésen ezzel kapcsolatban “a büfé szekcióban” kisebb vita kerekedett már korábban, mert a kiszivárgott hírek szerint valójában úgy emelkednének a járulékok, hogy bizonyos körben összesen 8-ról 10 százalékra nőne a nyugdíjjárulék, igaz, az egészségügyi csökkenne.) Még ebben a ciklusban elkezdik az egészségügyi reformot – emelte ki a pénzügyminiszter, de arra nem tért ki, hogy a munkát elkezdték-e.
Az EU-csatlakozási tárgyalásokról megjegyezte, hogy nehéz egyeztetésekre számít a versenyjogi fejezetnél. A legnagyobb munkáltatók a társasági adókedvezmények érintettjei. Nyitva van még a mezőgazdasági és a költségvetési, valamint a strukturális alapokról elnevezett fejezet, illetve az “egyéb” cimkéjű, 31-es számú csomag, amelyről még azt sem tudják, mi van benne. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a tárgyalások során 10 ország csatlakozásáról beszélnek Brüsszelben. Szerinte 2003. márciusában sor kerülhet a csatlakozási szerződés megkötésére.
Euróbevezetés, gyorsuló növekedés, hitelkamat-csökkenés
Járai Zsigmond, a monetáris unióhoz való csatlakozásról tartott előadását. A Magyar Nemzeti Bank elnöke az euróövezethez való, szerinte 2007-re tehető csatlakozástól azt várja, hogy évi 0,6-0,9 százalékponttal felgyorsul a gazdasági növekedés. Az árstabilitás, ami a jegybank egyik legfontosabb célja, évi 3-4 százalékos infláció mellett valósul meg, Járai szerint ugyanis a Európai Unióban a pénzromlás 2 százalékra tehető, s ehhez adóthat a felzárkozó országok 1,5 százalékpontos többletinflációja.
A jegybank elnöke megemlítette: informális beszélgetéseken úgy fogalmaztak az euróövezet képviselői, hogy a csatlakozás előtt két évig 3 százalék alatt kell tartani Magyarországon az inflációt, de az euróövezethez való csatlakozás után is meghaladhatja a magyarországi infláció az európai szintet. László Csaba ehhez azt tette hozzá, hogy az EMU-hoz csatlakozás után a maihoz képest évi 1-1,5 százalékponttal csökkenhet a Magyarország által felvehető hitelek kamata, ez pedig évente 120 milliárd forint megtakarítást jelenthet a költségvetés számára.
