Szűkszavú határozatokból értesülhettek a befektetők arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) óriás-bírságokkal „szórta meg” a még talpon lévő, kevés, bankoktól független brókercégek egyikét. A Buda-Cash Brókerház Rt.-nek 5 millió forint, öt magánszemélynek pedig – köztük Pintér Zoltánnak, a cég vezérigazgatójának, helyetteseinek, Varga Péternek és Gyarmati Jánosnak, valamint alkalmazottaiknak – 1-1,5 millió forint büntetést kell fizetniük, a hatóság rövid indoklása szerint „a tisztességtelen árfolyam-befolyásolásról szóló szabályok megsértése miatt”.
Az egyébként ilyenkor szokásos részletes indoklás nélkül a felügyelet a fentieken túl csak annyit közölt, hogy az Első Hazai Energia Portfólió Rt. (EHEP) részvényeire még 2000 novemberében és decemberében megkötött ügyletekről van szó.
Bíróságra viszik
A határozat ellen a felügyeletnél fellebbezésnek ugyan nincs helye, s az összességében több mint 10 millió forintos bírságot elvileg harminc napon belül be kellene fizetni, az érintett brókercég olyannyira bízik saját igazában, hogy sietve bejelentette: bíróság előtt támadja meg a döntést.
Értesüléseink szerint azonban a PSZÁF szakértői sem ijedtek meg a pertől, hiszen „betonbiztosnak” tartják a bizonyítékaikat. Ráadásul azt is tudják, hogy a határozataikat csak a legritkább esetben támadják meg, tavaly például az 5308 döntésből alig 60-at, s azok nagy részét is megnyerték a bíróság előtt.
Idejük mindenesetre volt az előkészületekre, hiszen lassan kétéves ügyről van szó. A hosszadalmas eljárást a felügyelet sajtóosztályán azzal indokolták, hogy a vizsgálat lefolytatása időigényes volt az ügyletek összetettsége, a számos résztvevő, illetve a cégkapcsolatok felderítése miatt.
„Tisztességtelen árfolyam-befolyásolás miatt egyébként már több esetben hozott határozatot a PSZÁF, a tudomásom szerint azonban ez az első eset, hogy a felügyelet ezen a jogcímen magánszemélyeket, a brókercég alkalmazottait, üzletkötőit bírságolta meg” – avat be az ügy jogi érdekességeibe Siegler Konrád, a Martonyi és Kajtár, Baker & McKenzie partnere. Ehhez a PSZÁF-nál csak annyit tettek hozzá, hogy „hasonló összetettségű árfolyam-manipulációs ügyben még nem hoztak elmarasztaló határozatot”.
Mindenki mindenkiben
Az EHEP egyébként a BÉT egyik legfurcsább papírja. A cég tulajdonosai ez év áprilisában döntöttek arról, hogy kivezetik az addig sem sok vizet zavaró társaság részvényeit a parkettről. A társaság részvényesi viszonyait áttekintve csak enyhe eufemizmusnak tűnik, hogy a Buda-Cash, a hozzá közel álló magánszemélyek és az EHEP Rt. sok szálon kapcsolódnak egymáshoz, hiszen a dokumentumok alapján gyakorlatilag mindenki, mindenkiben részes volt.
A tőzsdei kivezetésről szóló döntés idején nyilvánosságra került adatok szerint a szavazatelsőbbségi részvények révén a társaság legnagyobb tulajdonosa a Gordon Kft. és az O.P.M. Holding volt – előbbi 32,07, utóbbi 31,25 százalékos szavazati aránnyal -, de 2,84 százalékos hányaddal bírt például a Buda-Cash is. A tulajdonosi összefonódást fokozta, hogy az EHEP Rt. „cserebere alapon” 25 százalékos részvényese volt a brókercégnek. Az ingatlanforgalmazó vállalkozásán keresztül birtokosa volt a társaságnak a dunaújvárosi önkormányzat is, amely 32,7 százalékkal rendelkezett.
A leginkább kockázati tőkealapként, főleg energiaipari és közraktározási cégek részvényeit birtokló EHEP, a tulajdonos vállalkozások, valamint a brókercég között ráadásul számos vezetői összefonódás is látható. Az 524 millió forintos jegyzett tőkéhez képest elenyésző forgalmat lebonyolító társaság akkori it-tagja, Tölgyesi Péter például most hasonló funkciót tölt be a Buda-Cashben, a testületben pedig korábban a most megbírságolt brókercég vezetői, Pintér Zoltán és Gyarmati János is megfordultak.
Gyarmati ráadásul az EHEP egyik tulajdonos kft.-jében, az O.P.M-ben is jelentős részesedéssel bír, ennek a vállalkozásnak az ügyvezetője és részvényese, Varga Péter egyben a brókerház vezérigazgató-helyettese is. A Buda-Cash és az EHEP ráadásul ugyanarra a Váci utcai címre vannak bejegyezve. A cégek között egyébként számos ügylet zajlott le: az EHEP Rt. például tavaly 45,5 százalékos részesedést szerzett a Hungária Közraktározási Rt.-ben, az eladó pedig valószínűleg a brókercég volt.
Banánhéj
Tőkepiaci elemzők szinte kizártnak tartják, hogy a Buda-Cashnél éppen a normál esetben évente alig 10 darabos forgalmat produkáló EHEP Rt. részvényeinek manipulálásában sejtették az akkor már éppen elköszönni készülő „évszázad üzletét”. Sokkal valószínűbb, hogy az ár feltornázását az árfolyamnyereség-adó 2001. január 1-jei bevezetése indokolta, addig ugyanis a magánszemélyek által realizált veszteség adómentes volt.
„Ha az árfolyamot valaki meg akarja buherálni, akkor nem ilyen nyilvánvaló módszerekkel él” – mondja egy neve elhallgatását kérő tőzsdei elemző, aki rögvest ötletet is ad. Szerinte például offshore cégeken keresztül kötött ügyletekkel lazán befolyásolni lehet egy-egy kisebb cég árfolyamát a befektetőnek tetsző irányba, ráadásul ebben az esetben még a hazai felügyelet is tehetetlen, szinte tökéletes bűnténnyel áll szemben.
Elképzelhető, hogy a brókercégnél most sokat emlegetik a „banánhéj” esetét, valószínű ugyanis, hogy az ügyletek megkötésekor nem is sejtették: az ártatlannak tűnő adóspórolással kimerítik a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás törvényi pontjait. A felügyeletnél pedig a jelek szerint kapva-kaptak a szerintük tankönyvi mintaügyön, hogy jelezzék: figyelnek.
