Az amerikaiak visszaszorított lélegzettel várják, mi jöhet még. Az utóbbi év megrázkódtatásai megváltoztatták a társadalom hozzáállását, oda a kockáztatási kedv és a bizalom. Az IT-buborék kipukkadása, a szeptemberi terrortámadás és a vállalati korrupciós botrányok elharapódzódása megrendítették az örök optimista amerikaiakat.
A kérdés most az, hogyan tudja az USA megőrizni a liberalizmus és az egyéni szabadság elsődlegességét, ha közben külső erők fenyegetik? – teszi fel a kérdést a Business Week e heti számában. Olyan normák és szabályok lefektetésére van szükség, amelyek mellett a civil szabadság és a nyitott gazdaság úgy valósulhat meg, hogy az ország biztonsága sem kerül veszélybe. Mire van most szüksége Amerikának? Tizenöt amerikai szakember, huszonöt javaslat.
1. Az Enron után: az ideális vállalat
A poszt-Enron korszakban olyan típusú vállalatokra van szükség, amelyek hangsúlyt fektetnek az átláthatóságra, az etikus magatartásra, a javadalmazási rendszer egyenlőségére, és az elszámoltathatóságra.
2. Beismerő vállalatok: Mea Culpa!
Az amerikai vállalatvezetők nem ismerik be hibáikat. Ha az Enron vagy a Qwest vezetői kiállnának mindenki elé és bocsánatot kérnének tetteikért, az emberek megértenék őket. Így az elkövetett visszaélések kevésbé sokkolnák az amerikai társadalmat, mert az emberek tudnák, hogy a vezetők tisztában vannak vétkeik tényével és súlyosságával. Egyelőre azonban úgy tűnik, a társadalmi erkölcs létezése is megkérdőjeleződött, mert a vezetők nem ismerik be, hogy hibáztak.
3. Információk útvesztője: a félrevezetésnek ára van
Az információs társadalomban óriási felelősség nyugszik azok vállán, akik adatokat közölnek. Az információk bőségére alapozott gyors döntések mögött egy alapvető feltevés áll: senki sem másítja meg az adatokat. Óriási felelősség van tehát azok vállán, akik információkat szolgáltatnak.
4. Óvatosság kontra növekedés
Az amerikaiak befektetéseikben és az üzleti életben inkább óvatosságra intenek. Biztonsági játékosokkal azonban nehéz előre lendíteni a gazdaságot, az újtól való félelem elodázza a szükséges változtatásokat.
5. Társadalmi egyenlőtlenség: a szükséges rossz
Ugyan a társadalmi egyenlőtlenségek nőttek az utóbbi időben, a szegények aránya jelentősen csökkent. Amerikai kutatók szerint a gazdaság növekedése és a szegénység csökkenése szorosan összefügg egymással. Így lehetséges, hogy 1993 és 2000 között, a gazdasági fellendülés idejében a szegények aránya 13,6 százalékról 9,6 százalékra csökkent, ami Amerika történetében rekordnak számít. Az amerikaiaknak el kell fogadniuk a társadalmi egyenlőtlenség, és a felsővezetők jövedelmének aránytalan emelkedését, ha ez a társadalmi jólét növekedésével jár.
6. Szédítő verseny, csökkenő profit
A verseny túlzott mértéke ellehetetleníti a vállalatokat. Ma egy jó ötlet csupán egy hajszálnyi előnyt jelent egy vállalat számára, évtizedekkel ezelőtt a versenytársaknak évekbe is beletelt, míg átvették a vezető vállalat újításait. Ma ehhez már csak hetekre van szükség, a kiélezett verseny pedig a profit csökkenéséhez vezet. A vezetőknek más eszközökre van szükségük – például a könyvelés meghamisítására – ahhoz, hogy vonzóvá tegyék cégüket a befektetők számára, és életben maradhassanak.
7. Pénzügyi rendőrség
Az amerikai Tőzsdefelügyelet (SEC) jövőre 66 százalékkal nagyobb költségvetéssel, és nagyobb apparátussal dolgozhat, de az amerikai szakértők szerint ez nem elég. A biztonság és a bizalom megteremtéséhez több joggal ruháznák fel a SEC-et. A társaságok pénzügyi műveleteinek véletlenszerű ellenőrzésére, büntető jogi eljárások indítására is feljogosítanák a felügyeletet. Sőt olyan eszközök használatát is engedélyeznék, mint például a lehallgatás és a megfigyelés.
8. Eltörölni a papírpénzt
Az amerikai szakértők szerint az amerikaiak többsége átutalásokkal és kártyás fizetésekkel intézi pénzügyeit. A klasszikus papírpénz használata csak a bűnözőkre és az adót elbliccelőkre jellemző. A papírpénz háttérbe szorításával, majd eltörlésével a bűnözés mértékét csökkenteni lehetne.
9. Ellenőrzött kockázat
A részvényesek védelmében az amerikai vállalatoknak számot kellene adniuk saját kockázati befektetéseikről. A cégek által vállalt kockázatok mértékének kötelező becslésével könnyebb dolguk lenne a befektetőknek.
10. Puha információk
A vállalatok értékének meghatározásakor egyre fontosabbak az úgynevezett puha tényezők, amelyeket nehéz számszerűsíteni. Ilyenek az emberi erőforrás, a vállalati tudás, a piac ismerete. A befektetések mérlegelésekor ezek az információk is ugyanolyan értékesek, mint a pénzügyiek, ezért ezek nyilvánosságra hozatalát is kötelezővé kellene tenni.
11. A játékokban rejlő lehetőségek
A játékgyártóktól tanulhat az egész ipar. A játékok fejlesztői által kitalált technológiák általában olcsók, egyszerűek és ötletesek, amelyeket később a gazdaság más szektoraiban is hasznosítani lehetne, így például a hadiiparban is.
12. Becsapós technológiák
Egy új technológia kifejlesztése rengeteg pénzbe kerül és gyakran nem térül meg a befektetett tőke. Az üzleti élet szereplői hajlamosak a technológiai újításoknak túl nagy jelentőséget tulajdonítani, ezért felesleges befektetésekbe bocsátkoznak.
13. Az elöregedő társadalom veszélye
A gazdaság növekedésének fenntartásához az öregedő nyugati országoknak bevándorlókra van szükségük. A csökkenő népesség képtelen fenntartani azt a növekedési színvonalat, amely a jólét megőrzéséhez elegendő, ezért a bevándorlókat nem problémaként, hanem megoldásként kellene kezelniük.
14. Kiégett emberek
A technológia fejlődésével lehetővé vált a munka meghosszabbítása. Az amerikaiak többsége ma munkalkoholista, képtelen a kikapcsolódásra. Hosszú távon az embereknek újra meg kell tanulniuk függetleníteni magukat a munkahelyüktől, hogy a termelékenység fenntartható legyen.
15. Egészségügy, az új húzóágazat
A népesség elöregedésével a vállalatoknak egyre több pénzt kell fordítaniuk a munkavállalók egészségének megőrzésére. Az amerikai cégeknek fel kell ismerniük, hogy a jövőben az egészségügy lesz a gazdaság egyik húzóágazata.
