Akár ötmillió dollárral és húszévi börtönbüntetéssel is sújthatók az amerikai tőzsdei kibocsátók vezetői, ha elmulasztják a pénzügyi helyzetben vagy a menedzsment részvénypakettjében bekövetkezett 
változások közérthető és azonnali nyilvánosságra hozatalát, illetve, ha belső dokumentumokat tüntetnek el vagy hamisakat kreálnak. Különösen a vezérigazgatókon (CEO) és a pénzügyi igazgatókon (CFO) kérik majd hasonló szigorral számon a belső ellenőrzési rendszerek hatékonyságát is, amiről az említett vezetőknek legalább háromhavonta meg kell győződniük és könyvvizsgálóval hitelesített tanúsítványt kell róla adniuk.
Tilos az auditort csalárdul félreinformálni, becsapni vagy manipulálni annak érdekében, hogy a vállalat helyzetét szebb színben tüntesse föl. A részvényesek ilyetén szándékos félrevezetése nem kevesebb mint 25 évi szabadságvesztéssel járhat.
A CEO-knak és a CFO-knak vissza kell fizetniük teljesítményhez kötött prémiumukat vagy részvényeladásból származó jövedelmüket, ha csalás miatt helyesbíteni kell a társaság beszámolóját. Az amerikai értékpapír-felügyeletnek (SEC) ez esetben joga van a vezetőket azonnal felmenteni pozíciójukból (korábban legfeljebb bíróság elé vihette az ügyet) és fizetésük folyósítását a gyanú kivizsgálásáig befagyasztani.
Még van időA július 25-én megszavazott törvény nem minden paragrafusa lép azonnal életbe. A vállalati vezetők szigorú felelősségre vonására vonatkozó szakaszok válnak leghamarabb hatályossá, az Oversight Board megszületésére ugyanakkor kilenc hónapot kell várni. Ezt követően 180 napon belül kell a könyvvizsgáló társaságoknak regisztráltatniuk magukat az új felügyeleti szervnél, vagyis várhatóan 15 hónap múlva, 2003. október végén lépnek életbe az idevágó rendelkezések. Az audit bizottságra vonatkozó előírások egyébiránt nemcsak az amerikai cégeket érintik, hanem az amerikai tőzsdékre bevezetett bármely társaságot, így néhány magyar kibocsátót is, többek között a Matávot, a NABI-t, a BorsodChemet, az OTP Bankot és a Richtert. Tudomásunk szerint ezek egyikénél sincs audit bizottság (talán Magyarországon egyedüliként csak az ÁB-Aegon működtet hasonló szervezetet). Egyelőre még van idejük, de jobb, ha már most foglalkoznak a kérdéssel, hiszen ellenkező esetben a New York-i börzéről való kizárásukat kockáztatják.
A tisztaság ára
Az említett szankciók csak szemelvények az új – szinte ellenvetés nélkül elfogadott – jogszabályból, amelytől az Enrontól a WorldCom-ig terjedő botránysorozat végére kívánnak pontot tenni az amerikai törvényhozók. A tőzsdei kibocsátókon kívül a skandalumokban ugyancsak elhíresült könyvvizsgálókat is megregulázzák. Ezentúl ötévi börtönbüntetés jár annak az auditorcégnek, amely öt éven belül eltünteti az egyes auditmunkákkal kapcsolatos dokumentumokat.
A partnerek legfeljebb öt évig dolgozhatnak ugyanannak a társaságnak a könyvvizsgálatán. Nem nyújthatnak – a törvényben meghatározott – consulting jellegű szolgáltatásokat az általuk auditált társaságnak, és nem auditálhatnak olyan céget, amelynek CEO-ja, CFO-ja, főkönyvelője vagy kontrollere a megelőző évben a könyvvizsgálónál dolgozott.
Az olcsónak eddig sem nevezhető audit díja ezentúl vélhetően még magasabb lesz, miután a jövőben minden egyes könyvvizsgálói jelentést két partnerrel is alá kell íratni. Ez a kötelezően előírt “second-partner review” egy átlagos méretű cég esetében 5-10 munkaórát biztosan igénybe vesz, ami – az amerikainál vélhetően olcsóbb hazai piac alapján becsült – minimum 100 ezer forintos partneri óradíjjal számolva mintegy fél-egymillió forintnak megfelelő többletköltséget jelent minden egyes amerikai tőzsdei cég esetében.
Mi nem szigorítunkEgy, az amerikai Oversight Board-hoz hasonló, mindenek felett álló független felügyeleti szerv létrehozását a hazai auditorszakma nem támogatná. Sugár Dezső, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke szerint ilyen ötlet a botrányok ellenére sem merült föl, ahogy Európában máshol sem. Véleménye szerint nálunk a szakma képviselői képesek törvényes és etikus rendszer kialakítására és ellenőrzésére is. Ráadásul a magyar etikai szabályok megállják a helyüket Európában, így szigorításukra egyelőre semmi szükség. Más kérdés, hogy a szigornak esetünkben azért Amerikánál kisebb is a jelentősége. Ha itthon kirobbanna egy számviteli bűvészkedésre alapuló kozmetikázási botrány (mint ahogy volt már ilyesmire példa), az nemhogy a világ tőzsdéit nem rengetné meg, de saját értékpapírpiacunk állóvizét is alig kavarná fel.
Kettős kontroll
Szintén a költségeket növekedése várható a tőzsdei kibocsátók mindegyikénél kötelezően felállítandó audit bizottságok miatt (audit committee). Az Egyesült Államokban egyébként már eddig is számos társaságnál működő szervezetek egyfajta közvetítő szerepet töltenek be a cég és a könyvvizsgáló között. Rendszeresen megvitatják az auditorral az alkalmazott számviteli eljárásokat (ha kell, külső tanácsadót is felkérhetnek a kényesebb számviteli kérdések eldöntésében), felügyelik a könyvvizsgálót és közreműködnek a két fél közötti véleménykülönbözetek feloldásában.
Az igazgatóság által kinevezett bizottsági tagok olyan értelemben függetlenek, hogy semmiféle tanácsadói megbízatást nem vállalhatnak a társaság számára. Egyiküknek igazoltan értenie kell a beszámolók elkészítéséhez, auditálásához, illetve otthonosan kell mozognia a – nem feltétlenül kreatív – könyvelés terén. A bizottság egyik legfontosabb feladata az auditra vagy az azon kívül eső tanácsadásra tett ajánlat előzetes jóváhagyása.
A rendszer további biztosítékául szolgál az auditorcégek feje fölé helyezett független felügyeleti szerv, az úgynevezett Oversight Board is. A tőzsdei társaságok támogatói díjából eltartott szervezet mind a könyvvizsgálóktól, mind pedig a kibocsátóktól bármikor kérhet be dokumentumokat ellenőrzés végett. Nyilvántartja az összes auditort, azok ügyfeleit, az általuk fizetett könyvvizsgálati díjat, meg amit még jónak lát. Gyakorlatilag korlátlan a hatalma az utóbbi időben megtépázott tekintélyű szakma művelői fölött, annak érdekében, hogy időben megakadályozhasson vagy leleplezhessen egy esetleges botlást.
