Széchenyi-terv – pluszmínusz

Csillag István miniszter a múlt héten jelentette be, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Széchenyi-terv keretében 8 pályázatot

folytat, 13-at még elbírál és azután szüntet meg, 9 pályázatot pedig – források hiányában – azonnal befejez. Dubéczi Zoltán, a minisztériumban működő pályázati koordinációs és monitoring főosztály vezetője a FigyelőNet kérdésére elmondta: ez utóbbi intézkedés eddig mintegy 2000 beérkezett támogatási igényt érint. A benyújtok számára a törvény előírásainak megfelelően visszafizetik a pályázati díjat.

Jövőre még önálló, azután beolvad

A Széchenyi-terv „életében” – mondta Dubéczi – az első komoly változást a kormányváltás hozta, amikor a hét célelőirányzatból három teljesen, egy pedig „félig” elkerült a gazdasági tárcától. Ezzel párhuzamosan létrehoztak egy koordináló bizottságot, melyben minden érintetté vált minisztérium képviselője helyet kapott. A hét előirányzaton keresztül összességében 99,6 milliárd forint támogatást osztanak szét 2002-ben.

Dubéczi hozzátette, hogy ez magába foglalja a különböző intézményi támogatásokat, a Széchényi-terv forrása idén így hozzávetőlegesen 80-85 milliárd forintot tesz ki. Ebből maradt meg közel 10 milliárd forint, és tett hozzá a kormány még ötöt az általános tartalék terhére.

A jövőre vonatkozóan Dubéczi elmondta, hogy 2003-ban még lesz önálló Széchenyi-terv, ám 2004-től beolvad az Európai Uniós csatlakozásra készülő Nemzeti Fejlesztési Tervbe. A jövő évi keretösszegről a költségvetési törvényben az országgyűlés fog dönteni. De ha az illetékes minisztériumok kihasználják az egyes előirányzatokhoz kapcsolódó 40 százaléknyi többletkötelezettség-vállalási lehetőséget, az már önmagában mintegy 30 milliárd forint determinációt jelent. Jelenleg húsz százaléknál tartanak. (A törvényben meghatározott többletkötelezettség-vállalási keret teszi lehetővé, hogy az illetékes minisztériumok a tárgyévben rendelkezésre álló forrásokon túl még 40 százaléknyi támogatásról dönthessenek, ezzel hidalva át az utólagos finanszírozási rendszerből fakadó, a támogatásra vonatkozó döntés és a szubvenció kiutalása közötti időszakot.)

Az ellenzék paradigmaváltást emleget

Dubéczi elmondása szerint változik az elbírálás módszere is. Eddig folyamatos elbírálás mellett nem volt nyilvános, hogy egy-egy pályázati lehetőség során mennyi pénzt lehet szétosztani. A későbbiekben nyilvános lesz az összeg, az elbírálás pedig valószínűleg szakaszossá válik, évente többször kerül rá sor. Erre azért van szükség, hogy a formailag megfelelő pályázatok egymással összehasonlíthatóak legyenek, ne a beküldés gyorsasága döntsön közöttük.

Fónagy János fideszes képviselő aggályait fejezte ki amiatt, hogy a Medgyessy-kormány decentralizálta a Széchenyi-terv koordinálását, megszüntette a GM (azóta GKM) egyedüli illetékességét. A gazdasági tárca korábbi politikai államtitkára szerint ez a lépés több veszélyt is hordoz magában. Egyrészt szétforgácsolódhatnak az eszközök, másrészt, ha megszűnik a rendszer belső koherenciája, felesleges párhuzamosságok születhetnek. Fónagy paradigmaváltásként értékeli, hogy „míg az Orbány-kormány a kis- és középvállalkozások vissza nem térítendő (tőke)támogatásaira helyezte a hangsúlyt, addig az új adminisztráció, úgy tűnik, inkább a kamattámogatásokban és adókedvezményekben gondolkodik, csökkentve ezzel az EU-ba tartó magyar cégek megerősítésének lehetőségét.”

Nemzeti Fejlesztési Terv: egymilliárd euróról indul

A Nemzeti Fejlesztési Tervet 2002. december 31-éig kell hazánknak benyújtania az EU Bizottságának. Jobbágy Valér, a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának osztályvezetője elmondta a FigyelőNetnek, hogy a csatlakozástól a Széchenyi-tervet is magába foglaló hároméves fejlesztési terv stratégiájának kialakítása nem kis lemaradással, de folyamatban van.

A tárgyidőszak három esztendejében évente hozzávetőlegesen egymilliárd euró forrás jut a tervben megfogalmazott projektek megvalósítására. (Az összeg folyamatosan nő, 2006-ra eléri az 1,4 milliárd eurót.) Szükséges azonban 35-45 százaléknyi „nemzeti társfinanszírozás”, amely a központi költségvetésből, önkormányzati támogatásból és támogatott projektekben résztvevő vállalkozások önrészeiből tevődik össze.

Attól függően lehet felhasználni az éves előirányzatot, hogy mennyire sikerül megfelelni pályázati előírásokra vonatkozó szigorú EU-s előírásoknak – emelte ki Jobbágy Valér. Emiatt a három évre vonatkozó, együttesen közel 3,5 milliárd eurós keretet öt év alatt lehet felhasználni.