Talán egy önálló légitársaság tehette volna teljessé a Magyar Posta-birodalmat, amely az utóbbi időben az elektronikus közbeszerzés, a
Olvassa el……korábbi írásunkat:
• Szertefoszlott a birodalom álma – távozik a főpostás
készenléti rádiókommunikáció, a Postabank és a – biztonsági szolgáltatásokkal, pénzszállítással foglalkozó – Defend Kft. mellett saját biztosítótársaságot, illetve önálló utazási irodát is égisze alá gyűjtött, Kalmár István grandiózus elképzelései szerint.
A közelmúltban leköszönt elnök-vezérigazgató annak igazolására, hogy szerteágazó tervei nem légből kapottak, tavaly nyáron még a megmaradt két utolsó postai repülőgépet is „előkerestette”. Újbóli szolgálatba állításukon természetesen egy percig sem gondolkodott, de íróasztalfiókjában ott lapultak egy kétmotoros repülőgép beszerzésének tervei.
A dolgok mai állása szerint azonban nemcsak ezektől az újabb elképzelésektől, hanem a korábban elindított projektektől is búcsút vesz a Magyar Posta. Az új stratégia reálisabb talajra tér vissza: az új vezetés döntően az alaptevékenységre koncentrálna. Ennek nyomán a Tetra Rt.-t felszámolják, a Defendre végelszámolás vár (a pénzfeldolgozó tevékenysége a postánál maradna), a megvásárolt utazási irodát értékesítenék. A legnagyobb „falat”, a Postabank privatizációs pályázatát feltehetően jövőre írják ki, de a korábbi stratégiai terveket mindenképpen felülvizsgálják.
Szárnyaszegetten
A korábbi vezérigazgató utolsó ötlete a belföldi postai repülés ismételt beindításának gondolata ugyanakkor nem először merült fel a vállalatnál. Bár a közismert címermadár, a holló nyugdíjba küldésével a Posta már évekkel ezelőtt száműzte imidzséből az utolsó repülésre utaló elemet is.
A második legnagyobb állami vállalatot korábban – csaknem egy évtizeden át – Doros Béla irányította. A vezérigazgatói székben őt felváltó Krupanics Sándor tevékenységével azonban még kinevezője, Katona Kálmán közlekedési miniszter sem lehetett maradéktalanul elégedett. Annyira nem, hogy miután az elnök-vezérigazgató elkészítette a cég új stratégiáját, távozását minden szakmai és személyes kapcsolat ellenére (korábban Krupanics a Hírközlési Főfelügyelet elnöke, Katona pedig annak alelnöke volt) a szakminiszter gyorsan jóváhagyta.
Azt, hogy az infrastrukturális tárca vezetőjét mi késztette a vezetőcserére, feltehetően Lipp István megbízott vezérigazgató, majd az őt követő Varjú Tamás vezérigazgató sem tudhatta pontosan. Igaz, Varjú sokáig vizsgálódott a Krupanics által kifizetett szakértői díjak ügyében, ám az ellenőrzések mindent rendben lévőnek találtak.
Több lábon
A Kalmár által körvonalazott elképzelések szerint a Postának a kevéssé jövedelmező alaptevékenységek mellett olyan területekre is be kellett törnie, amelyek az állam támogatása, beavatkozása nélkül, hosszabb távon is biztosítják a talpon maradást. Ennek jegyében az Orbán Viktor közvetlen támogatását élvező „főpostás” valóban több lábra állította a céget.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a Posta motorja beindult” – mondta júniusi leváltása után a Figyelőnek az éppen csomagoló ex elnök-vezérigazgató. Üres irodájában arról beszélt: szerinte a Magyar Posta eredményei önmagukért beszélnek. A cég árbevétele április végén meghaladta a 42 milliárd forintot, üzleti eredménye a 2,6 milliárdot. Úgy vélte: a Postának minden esélye meg van arra, hogy eredményesen zárja a 2002-es évet.
Bízott benne, hogy a hivatalba lépő új kormány és a cég új menedzsmentje folytatja az elmúlt két évben megkezdett átalakításokat. Egyértelműnek tartotta, hogy a Posta elképzelhetetlen a Postabank nélkül. De biztos volt abban is, hogy a kormány be fogja látni, a Tetra rendszerű rádiókommunikációs hálózatra szükség van (Figyelő, 2002/5. szám).
Visszavonulás
Kalmár Istvánnak nem lett igaza. A Posta új vezetése a korábbival homlokegyenest ellenkező irányba kívánja elmozdítani a társaságot. Holott az új vezetők is tisztában vannak azzal, hogy a cég előtt alapvetően két út áll. Az egyik – lényegében a Kalmár által próbált – megoldás szerint feltőkésítés után olyan vállalkozásokat kell indítani, amelyek elegendő nyereséget termelnek az alaptevékenység finanszírozásához. Míg a másik lehetőség, hogy a cég csak a klasszikus postai feladatokkal foglalkozik, és az ennek nyomán esetleg keletkező veszteségek fedezését a költségvetésre hagyja.
Szabó Pál vezérigazgató és Csáki György elnök első nyilatkozatai szerint a Posta terjeszkedő stratégiáját a portfólió szűkítése, a nem szorosan az alaptevékenységhez kapcsolódó területekről való visszavonulás váltja fel. Az új stratégiának október végéig kell elkészülnie. A vállalat a jövőben csak pénzügyileg megalapozott, biztos megtérülést eredményező beruházásokhoz „adja a nevét”. A korábbi vezetés – ma hibásnak tartott – döntései és az előző kormány nyomására beindított beruházások csak veszteséget hoztak – állítja Szabó Pál.
