Gyengébb eredményt hoz a vártnál az első félév – figyelmeztetett múlt heti közleményében a Danubius szállodavállalat. A nyári időszakban hagyományosan jól teljesítő cég a profit visszaesését a forinterősödéssel, a német gazdaság gyengélkedésével, továbbá a túlméretezett szállodai kapacitásokkal indokolja. Betegh Sándor vezérigazgató arról tájékoztatott, hogy az idei első félévben a csoport szállodáinak kihasználtsága 4 százalékponttal romlott, a forinterősödés pedig 15 százalék körüli árbevétel-csökkenéssel jár.
Intő jel
Figyelembe véve, hogy a tavaly szeptember 11-i terrortámadásokat követően világszerte visszaesett a turizmus, önmagában ez az adat még nem adna okot aggodalomra. Az azonban már hosszú távon is kedvezőtlen jel, hogy a nyári foglaltság is rosszabb a korábbiaknál. Betegh Sándor szerint hosszú ideje nem volt példa arra, hogy a Forma-1 idejére ilyenkor még legyenek szabad szobák a budapesti szállodákban.
Ugyanezt panaszolja Koszta Sándor, a budai oldalon lévő Art’otel értékesítési és marketingigazgatója is. Náluk május végéig ugyan jól alakult a forgalom, akkor azonban visszaesés következett be. A Kempinski Hotel Corvinusban viszont nőtt a foglaltság, ám ez döntően annak köszönhető, hogy ott a business, az incentive és a konferenciaturizmus a jellemző. „Ez a szegmens jobban teljesít, mint a szabadidő-turizmus, ám a bevétel a forintárfolyam változása miatt így sem nő” – mondja Pamela Miller, a hotel értékesítési és marketingigazgatója.
Sújtó forinterősödésVersenyelőnyünk azért is csökken, mert a Magyarországra utazás összes költsége alaposan megnövekedett az elmúlt években. „Az ország a forint felértékelődése nélkül is folyamatosan drágul a külföldiek számára” – magyarázza Skultéty László, a GKI Gazdaságkutató Rt. turizmussal foglalkozó munkatársa. Ez az évi 6-8 százalékos infláció miatt változatlan árfolyamok esetén is érvényesül, de a nominális felértékelődés következtében a drágulás mértéke az elmúlt évben a 25 százalékot is elérte. Természetesen a forinterősödés más exportágazatokat is sújt, veszélyeztetve hazánk versenyelőnyét, de a fejlett technológiát alkalmazó ágazatokban a hatékonyságnövekedés képes ellensúlyozni ennek negatív hatását.
A magasabb kategóriájú balatoni szállodáknál sem elégedettek az idei szezonnal. Nagy Jenő, a balatonfüredi Annabella és Marina hotelek igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a német vendégek száma 2001-hez képest 20-50 százalékkal csökkent a térségükben, de Hévízen sem jobb a helyzet. A múlt év azonos időszakával összehasonlítva mindez a két szállodában eddig 50-60 millió forintos forgalomcsökkenéssel járt.
Ezt Nagy Jenő részben a márka euróra való kedvezőtlen átváltásával és a forint erősödésével magyarázza – szerinte a labdarúgó-világbajnokság csak pár százalékos kiesést okozott. Ennél nagyobb gondot jelent viszont, hogy a német nyelvterületen igen rossz az ország marketingje. Így azután az igazgató szerint „csak a csoda segíthetne” az idei szezonon. Mégis úgy véli: előre kell menekülni, nem szabad leállni a fejlesztésekkel. „Már csak azért sem, mert a konkurencia – Horvátország, Bulgária – nem alszik” – szögezi le Nagy Jenő.
Gyengülő vonzerő
Hasonló aggályai vannak Betegh Sándornak is. Szerinte ugyan az euróban közölt, és évente maximum 3-4 százalékkal emelkedő szobaárak a külföldiek számára nem jelentenek drágulást, de ha az utazás teljes költségét hasonlítják össze alternatív célpontok áraival – például Horvátországgal -, akkor már úgy érezhetik, hogy máshol többet kapnak a pénzükért.
Ráadásul a hazai tendenciákkal ellentétben a magasabb árfekvésű Horvátországban emelkedik a turistaforgalom. „Szomszédunk jóval többet tud nyújtani, csodálatos tengert, nagyszerű városokat; nem vagyunk vele egy súlycsoportban” – állapítja meg Kőhidi Rita, a Vista Utazási Irodák beutaztatási értékesítési igazgatója. A szakember szerint a gyógyfürdők és a wellness szolgáltatások vonzóak lehetnének, de még e téren is óriási európai konkurenciával találjuk szembe magunkat. Olaszországban például kevésbé jó gyógyvizek találhatók, mint nálunk, azok mégis jóval látogatottabbak.
Üditő kivétel
A fejlesztések áldásos hatására is van azonban példa. Hajdúszoboszlón két éve adták át az ország első aquaparkját, s az eredmények már az első esztendőben felülmúlták még a legvérmesebb elképzeléseket is. Ezt követően közel 2,4 milliárd forintos beruházásba fogtak: kibővítették az aquaparkot, s újjáépítették a városi strandfürdőt, amit két hete adtak át. Jenei Tibor, a helyi önkormányzat idegenforgalmi referense elmondta, hogy a településen tavaly egymillió vendégéjszakát regisztráltak, ebből 400 ezret lengyel turistáknak köszönhetően. Az elő- és utószezonban viszont a német vendégek dominálnak, s most a szlovák látogatók érdeklődése is erősödik. Tavaly mindemellett 29 százalékkal emelkedett Hajdúszoboszlón a belföldi turisták száma.
