Budaházy György – “Hídember” – is ott lesz a Kossuth térenA Magyar Nemzet mai számában interjút közöl Budaházy Györggyel, az Erzsébet hídi megmozdulás egyik főszervezőjével. A kétgyermekes családapa, akit rendzavarás miatt ötvenezer forint pénzbírságra ítélt a bíróság, fizetni nem akar, de az adófizetők pénzén leülni sem szeretné a pénzbüntetését, inkább közmunkán venne részt, s akár budapesti hidakat is tisztítana. A “hídember” nem adja fel: ott lesz a mai Kossuth téri megmozduláson, s folytatja egyszemélyes hadjáratát.
Parázs hangulat – mára kettő, holnapra egy tüntetés
Csütörtökre kettő, péntekre egy tüntetést jelentettek be civil szervezetek, illetve magánszemélyek a fővárosban, a BRFK tudomásul vette a bejelentéseket, és biztosítja a rendezvényeket.
A polgári körök bejelentése szerint csütörtökön “politikai nagygyűlést tartanak a magyar demokráciáért” a Március 15. téren, ahová 5-10 ezer főt várnak.
A Nemzeti Szervezetek Szövetségének bejelentése szerint az országgyűlési választásokon leadott szavazatok újraszámlálása céljából csütörtökön a Kossuth téren lesz megmozdulás, ahol 10-12 ezer részvevőre számítanak a szervezők.
A pénteki napra magánszemélyek jeleztek egy 3-4 ezer fős megmozdulást a Köztársaság térre szintén a szavazatok újraszámlálása céljából.
Turi-Kovács: az MSZP képtelen belenyugodni a választások eredményébe
“A Medgyessy-kormány képtelen elfogadni azt a választási eredményt, mely szerint listán minimális többséget kaptak, az egyéni választókörzetekben pedig veszítettek, ezért elzárkózik a szavazatok újraszámlálásától” – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján Turi-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület (KPE) elnöke.
Turi-Kovács szerint a múlt heti Erzsébet hídi demonstráció nem volt törvényes, a Kossuth téren viszont a jogszabályoknak megfelelően tartózkodtak a tüntetők, a demonstráció nem volt törvénysértő.
A KPE azt fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, mert álláspontja szerint a rendezvények rendjének biztosítását szabályozó belügyminisztériumi rendelet alkotmánysértő. Véleményük szerint a BM-rendelet azért alkotmánysértő, mert a rendőrparancsnok mérlegelési jogkörébe vonja a feloszlatás indítását és módját.
Lamperth: a szavazókörök 94 százalékában újraszámoltak
Lampert Mónika belügyminiszter szerint a szavazókörök 94 százalékában a választások után azonnal újraszámolták a voksokat. A szavazókörök 53,2 százalékában (több ezer helyen) legalább még egyszer, 197 helyen ötször, 47 helyen hatszor, 15 helyen hétszer, négy helyen pedig nyolcszor összesítették újra szavazatokat. Csupán 444 helyen számolták meg csak egyszer a szavazatokat.
Nem most sztrájkolnak a Volán-buszvezetőkSzeptemberig elhalasztották a július 10-ére, a tulajdonos ÁPV Rt. székháza elé tervezett országos Volán-demonstrációt – jelentette be Inokai Géza, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke. Azért döntöttek a rendezvény elhalasztása mellett, mert nem akarták, hogy az alacsony bérek miatt tervezett demonstráció politikai színezetet kapjon.
Az újraszámolásokról jegyzőkönyv is készült, melyet a jobboldal delegáltjai is aláírtak. A választójogi törvény alapján kötelező az újraszámlálás, ha az első és második helyezett között a leadott szavazatok különbsége nem haladja meg az egy százalékot, illetve ha az érvénytelen szavazatok száma magasabb, mint az első-második helyezett közötti különbség.
A szavazócédulákat lezárt, lepecsételt dobozokban őrzik az ország 3153 településének polgármesteri hivatalaiban. A biztonságukért a jegyzők felelősek. A megsemmisítésről, választott tisztségviselőkből alakított bizottság jelenlétében, ugyancsak a jegyzőnek kell gondoskodnia július 20-a után. A jegyzőkönyvek a szavazócédulák megsemmisítése után az Országos Levéltárba kerülnek, ahol korlátlanul hozzáférhetők lesznek.
Nyílt levélben tiltakoznak a szavazatszámlálók
A Magyar Hírlaphoz eljuttatott, az ország különböző területein szavazatokat számlálóknak címzett levél erkölcsi elégtételt követel a választások lebonyolításában segédkezőknek. A levélírók azt kifogásolják, hogy a választási bizottságban végzett munkájukat politikai célokból semmibe veszik, és választási csalásban résztvevőknek tüntetik fel őket.
Felszólítják a független ügyészséget, hogy az őket rágalmazókkal és becsületüket sértőkkel szemben kezdeményezzen eljárást és szolgáltasson számukra erkölcsi elégtételt.
Továbbá felkérik az Országgyűlést, hogy hozzon létre parlamenti vizsgálóbizottságot, s ott számoltassa be a volt miniszterelnököt és belügyminiszterét, miként biztosították a választások tisztaságát, miként működtették a kormány által újonnan vásárolt számítógépes rendszert, s milyen érdemek alapján jutalmazták a választásokban résztvevőket.
