Belföld

A Kereskedelmi és Hitelbank megtartotta éves közgyűlését

A Kereskedelmi és Hitelbank 2001-ben egyesült az ABN Amro Magyar Bankkal és így létrejött az ország második, valóban teljes szolgáltatási választékot kínáló nagybankja.

A tervezettnél 1 évvel előrébb járó egyesülés szinergia-hatásaként és a hatékony belső növekedés eredményeként, ha összehasonlítjuk a két bank együttes teljesítményét 2000. és 2001-ben, akkor az előző évi működési veszteséget 2001-ben 8,9 milliárd forint működési nyereséggé változtatta. Bevételei közel 12%-kal nőttek, költségei pedig mintegy 14%-kal csökkentek. A vállalati piacon első, a lakossági területen pedig második helyet foglal el. Hitelállománya 8% fölött, betétei 9%-kal nőttek. A Kereskedelmi és Hitelbank célja, hogy 2002-ben a konszolidált mérleg szerinti eredménye meghaladja a 2001-ben a két bank együttes – az egyesülési hatások és a MÉBIT eladása nélküli – 4,9 milliárd Ft mérleg szerinti nyereségét a Nemzetközi Számviteli Szabályok szerint.

A Kereskedelmi és Hitelbank és az ABN Amro Magyar Bank 2001-es egyesülésével létrejött Magyarország második legnagyobb pénzintézete 1 145 Mrd Ft-os Nemzetközi Számviteli Szabályok szerinti mérlegfőösszeggel. A vállalati piacon az első, a lakossági piacon a második helyet foglalja el. Mindkét területen teljes termékválasztékot kínál. A vállalati hitelek és a betétek esetében egyaránt 14-15% a piaci részesedése.
A lakossági területen a piac méretének jelentős bővülése mellett is sikerült erősítenie pozícióját 2001-ben, a hiteleknél több mint 7%, a betétek esetében pedig közel 14% a részesedése. 176 bankfiókból álló hálózatával az ország minden városában jelen van és ma már egységes termékválasztékot kínál. Az egyesülésből származó feladatok megvalósításában 1 évvel előrébb jár a tervezettnél.

A valódi teljesítmény

A Kereskedelmi és Hitelbank 2001-es valódi teljesítményét az egyesült két bank együttes, 2000. és 2001-es egész éves eredményének összehasonlítása jellemzi. A nemzetközi számviteli szabályok szerint így:

ˇ Működési eredménye az előző évi veszteségből jelentős, 8,9 Mrd Ft-os nyereséggé vált, és a terveket 38%-kal haladta meg.
ˇ Mérleg szerinti eredménye az előző évi veszteségből az egyesülési hatások és a MÉBIT értékesítése nélkül 4,9 milliárdos nyereséggé vált, és szintén meghaladta a terveket.
ˇ Az egységnyi bevételre jutó költség közel 24%-kal csökkent. (költség/bevétel hányados)
ˇ Hitelállománya 8% fölött, betétei pedig 9%-kal nőttek.
ˇ Bevételei közel 12%-kal nőttek. A jutalék és díj eredmény növekedése meghaladta a kamateredményekét.
ˇ Működési költségei mintegy 14%-kal csökkentek, melyben nagy szerepet játszott az egyesülés szinergia hatása.

A Kereskedelmi és Hitelbank üzleti tevékenysége 2001-ben dinamikusan fejlődött a két bank együttes 2000-es adataihoz viszonyítva. A lakossági bankszámlák és a középvállalati ügyfelek száma egyaránt több mint 4%-kal, a nagyvállalati ügyfelek száma pedig 7% fölött nőtt.

A két bank együttes 2001-es Nemzetközi Számviteli Szabályok szerinti konszolidált mérleg szerinti eredménye az egyesülési hatások és a MÉBIT eladása nélkül 4,9 Mrd Ft lett volna.
A számviteli eredmény

A Kereskedelmi és Hitelbank 2001-es konszolidált mérleg szerinti eredménye a Nemzetközi Számviteli Szabályok szerint (IAS) +3,8 Mrd Ft, a Magyar Számviteli Szabályok szerint (MSZSZ) -3,6 Mrd Ft volt. Az eltérés okai közül a legjelentősebb a Nemzetközi Számviteli Szabályok szerint bevételként elszámolt 6,4 Mrd Ft-nyi goodwill hatása.

A Kereskedelmi és Hitelbank 2001 végén azt a döntést hozta, hogy a számviteli szabályok keretein belül az összeolvadás lehető legtöbb költségét az első évben, azaz 2001-ben számolja el, oly módon, hogy a későbbiekben – 2002/2003-ban – felmerülő költségekre is tartalékot képez. Így a Kereskedelmi és Hitelbank konszolidált mérleg szerinti eredménye a Magyar és Nemzetközi Számviteli Szabályok szerint is 10,3 Mrd Ft egyszeri, egyesülésből származó ráfordítást tartalmaz. Az egyesülés hatásai nélkül a Magyar Számviteli Szabályok szerint +6,7 Mrd Ft, a Nemzetközi Számviteli Szabályok szerint pedig +7,7 Mrd Ft lett volna a bank nyeresége.

Az egyesülési ráfordítás részletes elemei:
– leépítések költségei és a jövőbeni leépítési költségekre képzett tartalékok,
– az ingatlangazdálkodás racionalizálásának költségei és a jövőbeni költségek tartalékai
– az ingatlanok reális értékre igazítása,
– a fejlesztésre kerülő IT rendszerekkel és eszközökkel kapcsolatos leírások.

A 2002-es tervek

A Kereskedelmi és Hitelbank a Nemzetközi Számviteli Szabályok szerint készíti stratégiai tervét, mely szerint célja, hogy 2003-ra 20%-ra növelje a tőkearányos megtérülést. Ennek eléréséhez 2002-re azt a célt tűzte ki, hogy a konszolidált mérleg szerinti eredménye haladja meg a 2001-ben a két bank együttes – az egyesülési hatások és a MÉBIT eladása nélküli – 4,9 milliárd Ft mérleg szerinti eredményét. 2002-re a bank már nem számol jelentősebb egyesülési költségekkel, hisz erre 2001-ben tartalékot képzett. Működési eredményében jelentős növekedést vár, a bevételeknek a költségeknél majdnem kétszer gyorsabb növekedését tűzte ki célul.

2002-ben a Kereskedelmi és Hitelbank célja nagybanki pozíciójának erősítése, a széles termékválaszték fenntartása és további fejlesztése, valamint ügyfélközpontú új szolgáltatáscsomagok bevezetése. Az évben a bank feladatai közé tartozik az egységes számlavezető rendszer bevezetése és annak biztosítása, hogy a teljes termékválaszték minden fiókban elérhető legyen az ügyfelek számára.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik