Belföld

Műkincspiac – túlpörgő árak

A választások árnyékában a kivárás is jellemezhette volna a Mű-terem Galéria jubileumi árverését, de nem így volt, a leütési eredmények töretlen bizalomról árulkodnak.

Műkincspiac – túlpörgő árak 1A Mű-terem Galéria tizedik árverésének atmoszféráját is megzavarta a választási kampány: a hangulat megalapozásául szolgáló kerámia tételek aukciója során a közönség soraiból kiszűrődő az alapzajt nem egyszer zavarta meg a személyeskedésektől sem mentes párbeszéd, vita. Az élet a nyolcas számú tétel kikiáltásakor zökkent vissza a normális kerékvágásba, amikor az elmúlt évek műtörténeti és műkereskedelmi sikertörténetét író Mattis-Teutsch János álló női aktot ábrázoló kisplasztikája került kalapács alá.

A néhány esztendeje még kevésre becsült alkotóra a Mission Art Galéria révén figyel oda mind jobban a hazai és németországi műkereskedelem. Az életmű-katalógussal összekapcsolt monográfia és a nagy (MNG, Mattis-Teutsch János és a Der Blaue Reiter) múzeumi tárlat a közismertség, műtörténeti elismertség mellett nem titkoltan az árak felfutását volt hivatva elősegíteni. A mostani árverésen sikerrel, elvégre a 2,4 millión induló, 40 cm magas lakkozott fa szobor nyugodt licitharc után 7 millió forintos leütési árat ért el.

Mindenvevők

Innentől kezdve úgy tűnt, szinte minden tételre akad vevő – legyen szó akár könnyed vázlatról vagy múzeumba illő, több tíz milliót érő csúcsdarabról. Scheiber Hugó fogyni nem akaró, “termelt” képei továbbra is az árverések biztos befutói között sorakoznak, árszintjük is megmaradt az 1 millió forint környékén. Kádár Béla szintén nagy számban felbukkanó tempera képei pedig át is lépték az egymilliós álomhatárát.

A művész már most is tapasztalható ázsiójának, a képek árainak további emelkedését a Mű-terem Galéria is a szívén viseli: várhatóan az elkövetkező hetekben nagyszabású gyűjteményes kiállítással egybekötve jelenik meg a galéria gondozásában Kádár Béla hiánypótló monográfiája, aminek beharangozása már megkezdődött.

Műkincspiac – túlpörgő árak 2Többet vártak viszont Márffy Ödön szép, letisztult, Tavaszi reggel a teraszon című olajképétől, amely 1,2 millióról indulva mindössze 2,6 millióig vitte. Rekordösszegért kelt el egy Rippl-Rónai kép. A művész 1904-ben festett és eladása óta folyamatosan nyomon követett, ez idáig hét kiállításon szereplő és több helyütt reprodukált művének, Az Arno partján címűnek 24 milliós kikiáltási árát a kitartó licitálók 46 millióra emelték.

Moldován felzárkózik

A felpumpálási trükköket jól ismerő, szakértővé érett közönség belső leütést rebesgetett, mikor nem kis megrökönyödésükre az elfogadható 180 ezer forintos induló árról 1,2 millióig tornázták Moldován István késői, 1947-es nagybányás képét. Fokozta a gyanút, hogy egy tétellel korábban Paál Albert másodvonalba sorolható, szintén nagybányás képét a szintén ezzel a tárcsával licitáló vevőnél a reális 170 ezer forinton ütötték le.

Műkincspiac – túlpörgő árak 3Szakemberek szerint megkezdődött Moldován felzárkóztatása az egymilliós kategóriába, ahol olyan nevek szerepeltek idáig, mint Ziffer Sándoré vagy Nagy Oszkáré. Ellenben sokat javíthat eddigi árfekvésén Klie Zoltán. Az 1940-ben festett Napkelte Tihanyban című vászna ugyanis a mértékadó 1,2 millióról indulva, megérdemelten érte el a 4 millió 200 ezer forintos leütési árat.

Jó szlogen, háromféle katalógus

A galéria két legutóbbi árverési katalógusának címlapjain szereplő festmények sorra a szezon aukciós rekordjait eredményezték (Munkácsy Mihály: Virágcsendélet; Vaszary János: Dinnyés csendélet). Emiatt lett a Mű-terem Galéria hirdetésének mottója: Címlapképet keresünk! Utóbb azonban felhívásuk eredményességének negatív hatásával szembesültek. Több beadót ugyanis nem lehetett eltéríteni a hirdetés szövegében foglaltaktól, így a galéria szorongatott helyzetében kénytelen volt három különböző borítóval piacra dobni katalógusát, sokakat összezavarva ezzel.

Mindezek ellenére Derkovits Gyula eredetileg borítónak szánt Aukció című képe 6 millióról könnyedén emelkedett 32 millióig. Messze elmaradt viszont a várttól Aba-Novák szintén címlapra emelt 1921-es Női aktjai, hiszen 8,5 milliós kikiáltási árát csak megdupláznia sikerült.

Végeredményben a kalapács alá vitt 199 tételből mindössze 13 maradt vissza, s a cserepeket leszámítva a festmények össz-leütési ára meghaladta a 468 millió forintot. Ez – a beadónkénti 10, illetve vevőnkénti 20 százalékos közvetítői jutalék miatt – szép anyagi siker a galériának.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik