Akkreditált nyelvvizsgaközpontok
Kétnyelvű, általános nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok:
• BME Nyelvvizsgaközpont
• Idegennyelvi Továbbképző Központ
• Intenational House Language School Kft.
Kétnyelvű, szakmai nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok:
• Budapesti Gazdasági Főiskola Nyelvvizsga és Továbbképző Központ
• Budapest Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Közgazdasági Szaknyelvi Vizsgaközpont
• Intenational House Language School Kft.
• Külügyminisztérium
• PTE ÁOK és EFK PROFEX Nyelvvizsgaközpont
• SZIE Idegennyelvi Vizsgaközpont
• Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Egynyelvű egyenértékűsített nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok, „külföldi” nyelvvizsga-rendszerrel:
• Coventry House Nyelviskola
• Goethe -Institut Budapest
• Osztrák Intézet Budapest Kht.
• Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titkárság
• Pitman Hungary Kft.
• Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
A 2001. január 1-óta érvényes nyelvvizsgarendelet teremtette meg a jogi lehetőségét annak, hogy az erre szakosodott állami intézet, az Idegennyelvi Továbbképző Központ (ITK) mellett olyan új vizsgáztatóhelyek alakulhassanak ki, ahol államilag elismert kétnyelvű bizonyítványt kaphatnak a sikeres vizsgázok.
A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület (NYAK) egyaránt vizsgálta a adminisztratív körülményeket, a vizsgáztatók szakmai felkészültségét és a működési jogosultsággal kapcsolatos feltételeket. A londoni székhelyű International House nyelviskola (IH) volt az egyetlen olyan jelentkező, amely az akkreditálásra nézve pozitív választ kapott mind az általános, mind a szakmai vizsgaközpont létesítésére vonatkozó kérelmére.
Euro: már hazánkban is
A december óta működő új nyelvvizsgaközpont tapasztalatairól április első hétvégéjén az Angoltanárok Országos Módszertani Konferenciáján számolt be az International House nyelviskola.
A decemberi, első vizsgára összesen 105-en jelentkeztek. Közülük 65-en érték el azt a szintet, amire vágytak. A felső fokú Euro nyelvvizsgára 18-an jelentkeztek, 9-en átmentek a vizsgán, 9 vizsgázónak pedig középfokú oklevéllel kellett megelégednie. Az Euro Pro középszintű megmérettetésén tízből hatan voltak sikeresek, míg a „sima” Euro középfokon 77 vizsgázóból félszáz szerezte meg a bizonyítványt.
Magyar specialitás
Babai Éva a Nyelviskolák Szakmai Szervezetének korábbi elnöke az akkreditációs rendszerrel kapcsolatban az FN-nek elmondta, hogy a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően rövidesen az államilag elismert egynyelvű nyelvvizsgák is elegendőek lesznek az érettségin, miként már most is elfogadják azokat a felvételi, a diploma, illetve a nyelvpótlék esetében. Babai emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy külföldön nem létezik „állami nyelvvizsga”, hanem a különböző intézmények maguk választják ki azokat a vizsgaközpontokat, melyeknek a bizonyítványait elfogadják és beszámítják saját értékelési rendszerükbe. Elmondása szerint ebből a szempontból a magyar helyzet egyedülálló.
Ez is vizsga, csak egy kicsit más
Az IH az Európai Unió szempontrendszerét alkalmazva a valódi élethelyzetekben felhasználható nyelvtudást méri. Azt értékeli, mit tud a jelölt, nem pedig azt, hogy mit nem tud. Ennek érdekében – hazánkban egyedülálló módon – az iskola magyar és brit szakértők bevonásával saját vizsgaanyagot dolgozott ki, melyben kiemelkedő szerepet kapott a kommunikációs képesség hatékony mérése és az életszerű feladatok alkalmazása.
Mind az általános angoltudást vizsgáló Euro, mind pedig szakmai nyelv ismeretét mérő Euro-Pro nyelvvizsga feladatai a szövegösszefüggésre épülnek, így háttérbe szorul a kontextusból kiemelt nyelvi elemek és nyelvtani ismeretek számon kérése. Az írásbeli vizsgaanyag emiatt akár a 80-100 oldalt is elérheti és a szóbelin is találkozhat újdonságokkal a Rigó utcához szokott jelentkező, itt ugyanis párosával kell vizsgázniuk a delikvenseknek.
Ami ugyanaz: a vizsgán Rigó utcaihoz hasonlóan ugyanúgy alap-, közép- és felsőszint van. A vizsgadíj is megegyezik az ITK tarifarendszerével.
Megkönnyíti a jelentkezők helyzetét, hogy az „éles” vizsgát megelőzően tesztvizsgán mérhetik fel tudásukat. Az iskola abban is segít, hogy oldja a vizsgázóban gerjedő feszültséget, evégett felmérték az eddigi jelentkezők tapasztalatait. Ebből kiderült, hogy a jelentkezők 8 százaléka szerint a vizsga könnyű volt, 40 százaléka azt kapta, amit várt, 48 százaléka szerint nehezebb volt, 4 százaléka szerint pedig sokkal nehezebb volt, mint amire számított.
Új angolszótár
A rendezvényt szervező Macmillan cég bemutatta új angolszótárát, mely több szempontból is extrának nevezhető. A haladóknak készült könyv több mint 100 ezer szót tartalmaz, ezeket egy 2500 szavas „alapszókincs” segítségével magyarázza meg. Holy Petra, a Macmillan cég ügyvivője kiemelte, hogy a szótár segítséget nyújt az üzleti angol elsajátításában és a számítógép használatához szükséges nyelvezet megértésében is. Külön színnel jelölték a 7500 legfontosabb szót, és ábrákkal, megjegyzésekkel próbálták kifejteni a készítők az egyes szavak hétköznapi életben betöltött valós szerepét. A kevésbé vagyonosoknak szánt, ezért jóval olcsóbb „diák” példány csupán abban különbözik az eredetitől, hogy kevésbé jó minőségű papírból készült, és nincsenek benne színes ábrák, illetve nem kaphat hozzá CD változatot a vásárló.
Épül a hálózat
Rozgonyi Zoltán, az IH vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a korszerű vizsgáztatási rendszer előnyösen befolyásolhatja az angoltanítás színvonalát is. Eddig gyakran panaszkodtak az angoltanárok arról, hogy a Rigó utca „poroszos” számonkérése miatt ők is kénytelenek az angolórákon háttérbe szorítani az életszerű feladatokat a száraz nyelvi szabályok tanításával szemben.
Az FN kérdésére Rozgonyi elmondta, hogy a következő két évben 40 városban szeretnének vizsgaközpontot kialakítani, melyek többsége nyitott, kisebbik része pedig egy-egy oktatási intézménnyel (egyetemmel, főiskolával) közösen létrehozott zárt (tehát csak az intézmény hallgatói által igénybe vehető) vizsgáztatóhely lesz. Reményei szerint 2004-re az évente százezer vizsgázóból több tízezer már az Euro nyelvvizsgát választja.
