1998-ban 33,624 millió külföldi jött Magyarországra, 2001-ben számuk 30,679 millióra csappant, tehát közel 10 százalékkal csökkent. A kiutazók száma is csökkent, feltehetőleg a hazai életszínvonal miatt. 1998-ban 12,317 millió határátlépést számlált a KSH, a tavalyi januártól októberig jegyzett kiutazások számából időarányosítva 11,065 milliós szám adódik.
Olvassa el……korábbi írásainkat:
•A turizmus biztos aktívumtermelő ágazat
•Megkopott a magyar nyár fénye
A belföldi forgalom a négy év alatt folyamatosan gyenge volt, annak ellenére, hogy a két éven át tartó millennáris rendezvények célja éppen a belföldi forgalom élénkítése lett volna. Igaz, sokan látogatták a rendezvényeket, a magyar utazók költekezése mégsem növekedett.
A turizmus a szakma szerint az államháztartás mostohagyermeke. A mostani ciklusban végre állandó helyett kapott a Gazdasági Minisztérium berkein belül, de máig nem hozott eredményt az önálló minisztériumért folytatott lobby. A szervezeti elkülönülés igénye azért fogalmazódott meg, mert a szakma máig nem látja, hogy átfogó idegenforgalmi koncepció fogalmazódott volna meg, és hozzáértő vezetés irányítana az idegenforgalomban.
Hatástalan a drága marketing
Négy évvel ezelőtt vonult be a köztudatba a turisztikai marketing fogalma. A turisztikai költségvetésből a marketingre fordított összeg mindössze 20 százalékkal növekedett négy év alatt: míg 1998-ban 3,3 milliárd forintot költöttek erre a célra, 2001-ben 3,98 milliárd forint került ki a kasszából.
Az idei előirányzat a korábbinál radikálisan magasabb, összesen 5,7 milliárd forint. A Gazdasági Minisztérium értékelése szerint a környező országok közel hasonló összegeket költenek a turisztikai célpontok népszerűsítésére.
Ennek ellenére a turizmusban tartós tendencia, hogy Magyarország egyre kisebb mértékben célpontja a nyári főszezoni üdüléseknek. 2000-től fogva folyamatosan csökken a Balatonnál nyaraló német turisták száma. Az előrejelzések is azt mutatják, hogy hazánk idegenforgalma az elő- és utószezonban élénkül meg.
Mindazonáltal az elmúlt négy év a turisztikai szektor differenciálódásáról szólt. A legerősebb, illetve feltörekvő részterületek az idegenforgalomban: a kulturális turizmus, a városlátogatások, az egészségturizmus és az üzleti turizmus. Gyakori kritikaként fogalmazódik meg, hogy az idegenforgalomban nem tapasztalható átfogó változás, csak részterületek fejlődtek a támogatások hatására.
Tavaly csak a forinterősödés segítettAz elmúlt évben a KSH a kereskedelmi szálláshelyeken 5,9 millió vendéget számlált, akik átlagosan 3 vendégéjszakát töltöttek el, tavaly így gyakorlatilag nem növekedett a hazai vendégforgalom. A belföldi turizmus az alacsony hazai életszínvonal miatt tavaly 4 százalékkal esett vissza, és a külföldiek forgalma is csak kismértékben, összesen 2 százalékkal növekedett. A kereskedelmi szálláshelyeken a bevételek meghatározó részét a szállásdíjak adják. Előre mutató tendencia, hogy a külföldiek szállásdíjai a bázisévhez képest 2 százalékkal csökkentek, míg a belföldi forgalomban a szállásdíjak határozottan, 11 százalékkal növekedtek.
Több a szálloda, de kevesebb a vendég
Az elmúlt években a turizmus fejlesztése, az igényesebb vendégkör megjelenése végett nagy hangsúlyt helyezett a GM a szállodaépítések támogatására. 2000-ben 13 négycsillagos, 4 ötcsillagos szálloda nyílt meg, és a gyógyszállók száma is tovább növekedett.
A szállodaépítési boom mégsem vonzott több látogatót. A szállodák kihasználtsága a négy év alatt nem változott. Míg 1998-ban 47,5 százalékos kihasználtsággal működtek, 99-ben ez a szám 45,5 százalékra csökkent, és 2001-re is csak 47 százalékot sikerült elérni.
A legrosszabb helyzetben az egycsillagos szálláshelyek vannak, kapacitásuk 33,9 százalékát tudják kihasználni. De a mostani kormányzati ciklus alatt az öt- és négycsillagos szálláshelyek is veszteséget szenvedtek. Az ötcsillagos szállodákban a kapacitás-kihasználtság 67,1 százalékról 61, 7 százalékra, a négycsillagos szálláshelyeken 62,5 százalékról 59,3 százalékra estek vissza.
A fizetési mérleg adatai szerint az idegenforgalom devizabevétele 4,391 milliárd euró volt, ami 17,9 százalékkal magasabb, mint a 2000-re vonatkozó adat. A turizmus egyenlege a bevételeknél dinamikusabban növekedő kiadások miatt csak 15,6 százalékkal javult, 2,929 milliárd euró szufficitet ért el. A forgalom tavalyi stagnálását a bevételekben a forint erősödése ellensúlyozta, mert az idelátogató külföldiek a drágább forint ellenére sem fogták vissza jelentősen költekezéseiket.
A tavalyi utószezon teljesítményére erős hatással voltak a szeptemberi események. Decemberben a külföldi látogatók száma 25 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2000 decemberében. Az Egyesült Államokból 17 százalékkal, Japánból 41 százalékkal kevesebb vendég érkezett.
A szakma úgy véli, van oka panaszra
Szakmai körökben a magas bevételek ellenére gyakran borúsan látják a magyarországi idegenforgalom helyzetét. A legnagyobb gond a belföldi turizmus fejletlensége, amely a növekvő beruházások ellenére sem javul. A turisztikai szektor egyes részei számára a belföldi forgalom hiánya az életben maradást teszi bizonytalanná.
Az elmúlt négy év csak a korábbi trendek egyenes folytatása – véli Wolff Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. A szállodai beruházások már 97-98-ban elindultak, a fejlesztések eredményei már látszanak, de a mostani megtorpanás lassíthatja a szállodaállomány javulását és a minőségi turizmus nagyobb térnyerését. Magyarországon az idegenforgalom hosszú távon sikerágazattá válhat, de Wolff véleménye szerint az igazi áttöréshez hiányzik az állami döntéshozók felkészültsége, a megfelelő szintű, professzionális vezetés.
Wolff Péter hiányolja a közép- és hosszú távú turizmusfejlesztési stratégiát, ami nélkül nemhogy nehezen javul az idegenforgalom, de mostani pozícióját is elvesztheti. A Széchenyi-terv támogatási rendszere nincs megfelelően átgondolva, az új beruházások mellett nem kapnak helyet a már elkezdett fejlesztések.
A kormányzat törekvése, hogy a turisztikai kínálatot bővítse, nem járt megfelelő eredménnyel – véli Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke. Az ágazat meghatározó tényezővé vált az elmúlt négy évben, de világviszonylatban a turistaforgalomból 3-4 százalékkal részesedünk csak, és a bevételek alig 0,5 százaléka jut Magyarországnak.
Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Közvetítők Szövetségének elnöke az utazási irodákra nehezedő 25 százalékos, Európában egyedülállóan magas áfakulcsot tartja bénítónak. A szakmai szervezetek a mostani kormányzati ciklus alatt folyamatosan kérték a rendelet megváltoztatását. Általános probléma, hogy a jogalkotók nem veszik figyelembe az ágazat sajátosságait, így a biztosítási törvény és a pénzmosásról szóló rendelet gátolja a szakmát.
A szakma és a minisztérium közötti párbeszéd az elmúlt időszakban szinte teljesen megszűnt, az idegenforgalomban a szakmai szempontok helyett a politikum van túlsúlyban – állítja Meszter László, a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetségének elnöke. A pályázati rendszer bonyolult, az adminisztráció és a pénzügyi lebonyolítás ellehetetleníti a fejlesztések magvalósítását. Az országpropagandára költött pénz is kevés, ennyi támogatással Magyarország mostani piaci pozíciója csak romolhat.
