Az üzleti szféra bizakodik, a lakosság kételkedik

Az év első hónapjában megállt az üzleti várakozások romlása, ám a lakosság bizalmi indexének a javulása is már a múlté és ezen a téren minimális romlásról számolt be a GKI Gazdaságkutató Rt januári (a szezonális hatásoktól megszűrt) konjunktúra felmérésében.

Az építőipar és a kereskedelem a húzóágazat

Az üzleti szférában az ipari várakozások kis mértékben ugyan, de romlottak, míg a kereskedelmiek és az építőipariak hasonló mértékben javultak. Nőtt az ipari színvonal megítélése ám a kilátások a gazdasági szereplők szerint kevésbé bíztatóak, és ez különösen a vegyiparra és a híradástechnikai szakágazatra igaz. Mindhárom ágazatra igaz, hogy az éve eleji szokásoknak megfelelően erősödtek az áremelési törekvések, miközben a foglalkozatási tervek minimálisan csökkentek.

Hegedűs Miklós a GKI ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a közel féléve tartó bizalomvesztés megállítása elsősorban a nyugat-európai és az amerikai kunjunktúra kedvező vonulatának hatása és abban viszonylagos egyetértés uralkodik a szakértők között, hogy a második félévben fellendülés várható a hazai iparban.

Bár kétségtelen a Széchenyi-terv és kormány további gazdaságélénkítő intézkedéseinek kedvező hatása, ezek csupán kis mértékben előidézői a bizalom növekedésének, hiszen az ipar növekedése 70 százalékban exportfüggő így nem meglepő, hogy a hazai adatok szorosan illeszkednek a külföldi trendekhez.

Inflációs félelmek

Szintén megtorpanásról beszélhetünk – bár ez sokkal kevésbé örömteli – a lakossági várakozásokkal kapcsolatban, hiszen ez a mutató arról árulkodik, hogy egy öthónapos folyamat szakadt meg azzal, hogy januárban kis mértékben ugyan, de borúlátóbban nyilatkozott a lakosság.

Bár a megkérdezettek saját pénzügyi helyzetükről és az ország gazdasági helyzetéről alkotott véleménye nem változott, a decemberinél gyorsabb áremelkedést érzékeltek és az inflációs várakozások is erősödtek. Pesszimistább a lakosság a munkanélküliséggel kapcsolatban és a fogysztás bővülése is némi visszaesésről árulkodik.

Fásultság az ígéretekkel szemben

Anélkül, hogy csökkenteni akarnánk ennek a megtorpanásnak a jelentőségét, nem szabad elhamarkodott ítéleteket levonni a hosszútávú folyamatokkal kapcsolatban, hiszen a februári adatok fogják eldönteni, hogy ez egy pillanatnyi stagnálás (hiszen a csökkenés mértéke hibahatáron belül van) vagy pedig egy hanyatlás kezdete. – így Hegedűs.

Ami mégis kiválthatta a bizalomvesztést az a kiábrándultság lehet, hiszen elsősorban a vidéken élők, és különösen a választási kampányok időszakában egyre távolabbinak érzik az ígéreteket a valóságtól.