Az orosz szövetségi legfelsőbb bíróság kedden törvényellenesnek nyilvánította a paksi atomerőmű nukleáris hulladékának Oroszországba szállítását. Azzal indokolta döntését, hogy az erről rendelkező kormányközi egyezmény ellentétes a hatályos törvényi szabályozással, amely szerint a feldolgozás után maradt hulladékot vissza kell szállítani a származási országba.
Paks egyébként már évek óta nem szállít Oroszországba kiégett fűtőelemeket. A magyar nukleáris hulladék ellen a feldolgozásnak helyt adó, nyugat-szibériai cseljabinszki terület polgárainak egy csoportja, a helyi „nukleáris biztonságért” nevű civil szerezet, valamint a Greenpeace környezetvédő mozgalom oroszországi szervezete nyújtott be keresetet.
Amit a fűtőelemkről tudni kellA kiégett fűtőelemek szállítása és újrafeldolgozása legalább ötéves, a reaktor melletti úgynevezett pihentető üzemben való tárolás után kezdődhet csak el. A fűtőelemek újrafeldolgozása során négyféle utótermék keletkezik: a visszamaradó urán és plutónium speciális reaktorokban újra felhasználható, nem hasznosítható azonban a termelődő nagy-, illetve kis- és közepes aktivitású hulladék.
A probléma gyökerei 1966-ig nyúlnak vissza
Az 1966-ban született magyar-szovjet kormányközi rendelet kitétele szerint a Szovjetunió nemcsak ellátja friss üzemanyaggal a paksi atomerőművet, hanem vállalja a kiégett fűtőelemek visszaszállítását is oly módon, hogy Magyarország számára pénzügyi terheket ez nem jelent – idézte fel a probléma gyökereit a FigyelőNetnek Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal vezetője.
A paksi atomerőmű esetében az újrafeldolgozás a kilencvenes évek elején vált aktuálissá, ám ekkora a politikai környezet már oly mértékben megváltozott, hogy az 1966-os egyezményben foglaltak kivitelezése nehézségekbe ütközött. Egyrészt létrejött Ukrajna, s ezzel a kiégett fűtőelemek szállítása egy tranzitországgal, vagyis az áthaladás engedélyeztetésével bonyolódott. (A fűtőelemek szállítása speciális vonatok konténerein történik.)
Másrészt a kilencvenes évek elején az orosz törvényhozás által elfogadott új környezetvédelmi törvény ellentétes volt az 1966-os egyezmény szellemével. Habár engedélyezte a kiégett fűtőelemek Oroszországba szállítását és újrafeldolgozását, a keletkezett hulladékokról azonban úgy rendelkezett, hogy azokat vissza kell szállítani keletkezési helyükre.
Mivel Pakson a pihentető medencék fokozatosan teltek, a magyar kormány 1994-ben kezdeményezte az 1966-os egyezmény felülvizsgálatát. A két ország kormánya kiegészítő jegyzőkönyvben erősítette meg a csaknem harminc évvel korábban elfogadottakat.
Paks magánakcióba kezd
Mivel a szállítások ennek ellenére nem indultak meg, Paks magánjogi szerződést kötött 4000 kiégett fűtőelem oly módon való visszaszállításáról, hogy az újra nem hasznosítható nukleáris hulladék Oroszországban marad. A fűtőelemek szállítása elkezdődött, ám körülbelül 700 fűtőelem után megakadt.
A folyamatot nehezítette, hogy az orosz félnek minden egyes szállítmány esetében külön kellett engedélyeztetnie a hatályos törvénytől való eltérést. Nem volt egyszerű a szállítmány áthaladásához szükséges engedély beszerzése az ukrán féltől. Ezenkívül pedig a feldolgozás drága volt.
A kormány felismerte, hogy a kiégett fűtőelemek végleges tárolására az oroszok nem jelenthetnek hosszú távú megoldást. Ezért 1996-ban törvény született egy Központi Nukleáris Pénzügyi Alap felállításáról. A törvény szerint az alapból a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok problémájának megoldását kell finanszírozni.
Haladékot jelent, hogy az atomerőmű mellett modulszerű, bővíthető tárolókat építettek. A kiégett fűtőelemek ezekben ötven évet pihenhetnek. Mára egy modulcsoport már betelt, töltik a másodikat, és elkezdődött a harmadik építése is.
Mindenhol keresik a megoldást
A kiégett fűtőelemek végleges tárolása a világ egyetlen országában sincs megoldva. Az USA-ban húsz évi szakértői előkészítés után, januárban az elnök elfogadta az energiaügyi minisztérium előterjesztését, amely szerint a fűtőtestek végleges temetőjét a nevadai Yucca hegységben kell kialakítani. A megvalósítás akkor kezdődhet el, ha a Kongresszus is beleegyezését adja. Nevada már jelezte, hogy megtámadja a döntést. Az USA-ban 101 atomreaktor működik.
Európában Finnország áll az élen a probléma kezelésében. A finn kormány két hete két elvi döntést is hozott: egyrészt hozzájárult egy új atomerőmű építéséhez, másrészt támogatja kijelölt helyen végleges tároló építését.
Az orosz Duma tavaly elfogadott egy olyan jogszabályt, amely elvileg engedélyezi a nukleáris hulladék oroszországi importját. Putyin és kormánya ugyanis úgy véli, hogy a szállítmányok jelentős bevételt jelenthetnek az országnak. A környezetvédő szervezetek élesen támadják emiatt az orosz kormányt, a törvényhozást, és személy szerint Vlagyimir Putyin elnököt is.
