Várhatóan még tavasszal csökken a használt lakások vásárlására felvehető hitelek kamata. Az ezt megalapozó, az otthonteremtő programot módosító 207/2001. (X.30.) számú kormányrendelet már tavaly novemberben megszületett. A jogszabály lazított a kedvezményes hitelhez jutás feltételein, így például a jelzálog hitelintézet által nyújtott lakáscélú hitelek állami kamattámogatását a használt lakásokra is kiterjesztette, mértékét 7 százalékra emelte.
A rendelet gyorsan éreztette hatását az új lakások vásárlásához és építéséhez kapcsolódó hitelek kamatain. Az azonban időbe telik, amíg a bankok kialakítják és meghirdetik a jogszabályokhoz illeszkedő, a használt lakások vételére vonatkozó konstrukcióikat.
Alacsony keresletűekOszlányi Zsolt, az OTP Jelzálogbank vezetője szerint az ingatlanpiacon a fő kérdés, hogy az elkövetkező időkben hány befektető vérzik el a magas igényszintű lakóházak építésében. Ezeknél ugyanis a kereslet erőteljesen beszűkülni látszik, ráadásul az állami támogatás sem érvényesíthető. Ezzel szemben kelendőek a 15-25 milliós lakások, amelyek eladási feltételeit tovább javítja, ha a használt lakások vételének támogatása is hangsúlyozottabb lesz. Az elnök-vezérigazgató úgy véli, a lakástámogatási rendszer nem térhet ki a probléma elől, mivel az alacsonyabb jövedelmű családokat nem szabad belekényszeríteni az erejüket meghaladó hitelfelvétellel járó új lakások vásárlásába.
Lépéselőnyben az FHB
A Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) február elsejétől az öt évre rögzített kamatozású hitelek kamatát 8,5 százalékról évi 7,9 százalékra csökkentette, az évente változó kamat mértékét pedig 10,1 százalékról 9,9 százalékra módosította. További kamatmérséklődésre lehet számítani a tervezett jelzáloglevél-kibocsátások kapcsán, hiszen az új sorozatok kamatai várhatóan 9,5 százaléknál kisebbek lesznek.
Az FHB növekvő aktivitásának finanszírozására az idén három fix és egy változó kamatozású, 6-10 éves futamidejű sorozat kibocsátását helyezte kilátásba. Előbbieket egyenként maximum 10 milliárd, utóbbit legfeljebb 20 milliárd forint össznévértékben. Az első kibocsátást február második hetére tervezik, az ikeraukciók ezt követően havonta követik egymást, minden hónap második hétfőjén.
A többiek sem maradhatnak le
Az, hogy az első hazai jelzálogbank 0,2-0,6 százalékponttal csökkenti a kamatot, az FHB értékesítési partnerei mellett (Allianz Hungária Biztosító, CIB Bank, Fundamenta, Inter-Európa Bank, K&H Bank, Konzumbank, Raiffeisen Bank) a piac többi szereplőjét is hasonló lépésekre serkenti. A működését február 1-én megkezdő OTP Jelzálogbank például jelenleg 12,5 százalékos éves kamatot és 2 százalék kezelési költséget felszámítva kínálja használt lakások vásárlásához konstrukcióját.
A hitel kamatát a hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek kamata alatt egy százalékponttal állapítják meg. Így a bank február végére tervezett első jelzáloglevél-kibocsátása legalább három százalékponttal csökkentheti ezt az értéket – véli Oszlányi Zsolt, az OTP Bank jelzálogbankjának elnök-vezérigazgatója.
OTP: egyelőre csak hazai pályán Az FHB-nál felkészülnek a nemzetközi kibocsátásra is. Mivel ehhez el kell végeztetni a bank, illetve értékpapírjainak nemzetközi ratingjét is, a külpiaci megjelenés legkorábban 2003-ra várható.
Ezzel szemben az OTP Jelzálogbank mindaddig nem tervez külföldi emissziót, amíg a belső piac felvevőképessége megfelelő – tudtuk meg Oszlányi Zsolttól. Noha a jegyzés sikerét az OTP-csoport önmagában is képes garantálni, a bankcsoportnál tágabban értelmezett belső piac is olyan keresletet támaszt, amely az elnök-vezérigazgató szerint egy-két évig biztosan nem kényszeríti ki a külföldi próbálkozásokat.
Szelektáló otthonteremtő program
Oszlányi szerint a hitelfelvételi kedv alakulásában a lakáskölcsön-kamatok mérséklődésénél sokkal fontosabb a törlesztő részlet nagysága, főként a jövedelemhez viszonyítva. Úgy véli, a támogatott hiteleknél (például az új lakás építéséhez, vásárlásához felvehető, kiemelt állami kamattámogatású kölcsönnél, amelynek 2,75 százalékos évi kamata 4,5 százalékos hiteldíjnak felel meg) a havi részlet kezd “emberi léptékűvé” válni, a használtaknál azonban továbbra is magasak a terhek.
Az elnök-vezérigazgató a nem új építésű lakások piacán is 5-6 százalékos kamatot tartana elviselhetőnek. A lakástámogatási rendszer továbbfejlesztésével és a pénzpiaci kamatok csökkenésével látja elérhetőnek ezt a célt. Úgy gondolja, a tavaly elindult program elsősorban azoknak nyújt számottevő támogatást, akik az új, tehát drágább lakásokat vásárolják, nem pedig azoknak, akik a szerényebb, olcsóbb, használt lakásokat vennék meg.
