A számos bizonytalanság ellenére 2002-ben a GDP mintegy 4 
százalékkal nőhet, az államháztartási hiány pedig a csak GDP 3 százalékát éri el – véli Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A magyar gazdaság 2001-ben – a jegybank szakemberei szerint – 3,8-4 százalékkal nőtt. Ez jó teljesítmény ahhoz képest, hogy tavaly igen kedvezőtlen világgazdasági hatások jelentkeztek.
Nem változik a monetáris politikaA kormány egyetért az MNB célkitűzésével, miszerint Magyarország várhatóan 2006-tól tagja lehet az Európai Monetáris és Gazdasági Uniónak. A jegybank pedig az uniós belépésig nem kíván változtatni a tavaly kialakított monetáris politikán.
Az infláció tovább csökken
E negatív fejlemények azonban kifejezetten elősegítették a hazai infláció erőteljes mérséklődését. A múlt év májusában még 10,8 százalékos volt a tizenkét havi
átlagos drágulás, majd fél év alatt mintegy 4 százalékponttal csökkent az ütem. Némi szerencsével a tizenkét havi drágulás decemberre akár 6,9 százalékra csökkenhetett, bár a 7,0 százalék valószínűbb – véli Járai.
Az MNB továbbra is tartja magát korábbi célkitűzéséhez, miszerint 2002. decemberben a tizenkét havi infláció 4,5 százalék lesz. Nem vár a továbbiakban gyors dezinflációt, a pénzromlás üteme azonban mindenképpen tovább mérséklődik. Ezt a forint további erősödése is segíti.
Kedvező külső körülmény az olajtermékek olcsóbbá válása 2001. decemberében, ennek tovagyűrűző hatása pedig az új évben is érződik. A további csökkenés révén 2003-ban elérhető a 3,5 százalékos inflációs célkitűzés – véli a jegybankelnök.
Nem lesz nagy decemberi profittranszferKülönösen kedvezően alakult 2001-ben a folyó fizetési mérleg. Bár az előzetes adatok még nem állnak rendelkezésre, lehetséges, hogy egymilliárd euró alatt marad a hiány. Rendhagyó, hogy négy egymást követő hónapban többlet alakult ki a folyó mérlegben. A jegybank nem számol jelentős tőkekivonással a múlt év utolsó hónapjában. Járai szerint Magyarország 2001-ben egyértelműen biztonságos befektetési területnek bizonyult a külföldi multinacionális cégek számára. Ezt igazolja a nem adóssággeneráló tőketételek kedvező alakulása is.
Az államháztartás hiánya még mindig magas
A tervezettnél mégiscsak magasabb múlt évi infláció miatt az államháztartás bevételei az előirányzottnál nagyobbak voltak. Az évközbeni kiadásemelés megfelelően gondoskodott a többletbevétel elköltéséről, ezért az államháztartás hiánya GDP-arányosan az előzetes terveknek szerint alakult, nem érte el a 3,4 százalékot.
A 3,4 százalékos hiány a magyar költségvetési elszámolás szerint alakul ki, az európai uniós normák alapján számolva a deficit ennél 1,7-1,8 százalékponttal magasabb. Járai szerint azonban az öt százalék körüli szint sem túlságosan magas egy átalakuló gazdaságnál. A csökkenést jelzi, hogy 1995-ben a hiány EU-konform módon számolva még 9 százalékpont volt
Nem kell költségvetési korrekcióA pénzromlás 2002 végére a 4,5-5 százalék körüli sávra süllyedhet. A költségvetés bevételei pedig 2002-ben is a tervek szerint alakulnak. Ma úgy látjuk, hogy 2002-ben nem kell hozzányúlni az államháztartás kétéves költségvetésben elfogadott sarokszámaihoz – hangsúlyozta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter is négy százalékra számít
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a GDP bővülése valószínűleg némileg 4 százalék alatt maradt 2001-ben. Jövőre pedig megismételhető a négy százalék körüli növekedés. A prognózisok szerint ugyanis 2002 második felében a világgazdaság már visszatér korábbi lendületéhez.
A gazdasági növekedés lassulása nem járt a külső és belső egyensúly megbomlásával. Az államháztartás, a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg adatai egyaránt pozitív összképet adnak az elmúlt év második feléről
Varga nem vár lényegi változást 2002-ben sem az államháztartás keretein belül. Azt feltételezi a PM, hogy a 2001-es, lassabban csökkenő infláció miatt a magasabb bevételi-kiadási bázis kompenzálja azt a veszteséget, amelyet a lassabb gazdasági növekedés 2002-ben a bevételi oldalon jelenthet az államháztartás számára.
Varga Mihály szerint a magyar államháztartás elszámolási rendszere egyelőre valóban nem felel meg az uniós elvárásoknak. Tudnivaló azonban, hogy Magyarország a folyamatos felkészülés szakaszában van.
Az előcsatlakozási gazdasági programban pedig Magyarország már most is közöl Brüsszellel olyan adatokat, amelyeket az úgynevezett ESA 95-ös elszámolási rendszerben gyűjtenek össze. Az uniós elszámolási rendszerére való átállás a tervek szerint zajlik. A belépés idejére Magyarország teljes egészében szolgáltatja majd azokat az adatokat, amelyeket az EU kér.
