A magyar parlamenti retorikában különleges kategória jött létre, amikor a miniszterelnök egy kérdésre adott válaszában dakota közmondással fűszerezte mondandóját.
Jasper Sting és Naid Samat, illetve a szerzői nevek mögött megbúvó két fiatal újságíró rögtön felismerte: a dakota közmondásokra egész politikai érvrendszer építhető. Csak anyag kell hozzá, vagyis kellő mennyiségű, s változatos témákról szóló indián szentencia. Ők pedig gondoskodni kívánnak a politikusok ellátásáról, tanú rá a most megjelent Dakota bölcsességek című, 254 oldalas kötet, amelyben több mint félezer – általuk összegyűjtött – dakota közmondást adnak közre.
– Hangsúlyozni szeretném, hogy abszolút pártsemleges a munkánk! – bizonygatja Naid Samat. – Bárki használhatja, aki politikai ellenfelét közérthető, világos érveléssel szeretné meggyőzni.
– És legyőzni?
– Azt is, bár ha a vitapartner is tud odaillő dakota közmondást, akkor érdekes lehet a csata.
– Akár “totemre hívásig” is fajulhat a dolog, mint a kötet egyik fejezetcíme sugallja…
– Ez csak egy a kilenc közül. Van olyan is, hogy “a nyíl, amit szívedbe rejtesz”, majd persze a dakoták ellenségei, a komcsik, akarom mondani a komancsok felé röpíthetsz. Meg olyan is, hogy “álom a lapítás”. A többit nem lövöm most le.
A szerzők meggyőződése, hogy a politikai PR-tevékenységet is a dakoták találták fel, s a verbális csodafegyverbe vetett hitüket pedig lám, ma is igazolja az élet. De azért a közmondás-gyűjteményt lapozgatva mégis felötlik a kívülállóban a kétely: valóban hamisítatlan indián-szövegekről van szó? Erre a kérdésre azonban Naid Samat “megnyugtató” választ ad:
– Folyamatos megvilágosodás eredményeként jutottunk birtokába ezeknek az ősi bölcsességeknek. Így állt össze a kötet, remélhetőleg nem az utolsó.
Tegyük hozzá: ha a nagy Manitou is úgy akarja.
