Gyenge hetet zártunk

A Dow a hét elején hét pontra közelítette meg a tízezer pontos álomhatárt, s ezt az európai tőzsdék (így a pesti is) emelkedéssel hálálták meg. A hétfői csendes nap után viszont szinte kizárólag negatív hatású hírek jelentek meg a tengerentúlon. A makroadatok szintjén a fogyasztói bizalom brutális visszaesése okozott a hét közepén erős esést a részvényárakban, ezt a Fed aktuális Bézs könyvének pesszimista hangja, valamint a pénteken megjelenő felülvizsgált GDP-adat csak tovább fokozota.

A harmadik negyedéves GDP csökkenést az előzetes 0,4 százalékról 1,1 százalékra módosították az USA-ban, a deflátor pedig a várakozásokat meghaladó mértéket ütött meg. Pozitívumként a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet októberi változását lehet felhozni, a rendelésállomány több mint tíz százalékkal emelkedett egy hónap alatt, messze meghaladva az elemzők várakozását. Igaz, az ugrás nagy része a hadi- és járműiparhoz kötődött.

Enron csőd

A Wal-Mart kereskedelmi lánc Hálaadás napja előtt hiába döntött egynapos forgalmi rekordot, ez legfeljebb a bigott bikahívők táborában aratott babérokat, a Wall Streetet jobban izgatta, hogy csődöt jelentett az Enron Corporation, az USA piacvezető csőhálózat-üzemeltető társasága, miután a mentőövet ígérő Dynegy kihátrált a cég felvásárlásából.

Az Enron különben elég gyorsan megtette válaszlépését, tízmilliárd dolláros kártérítésre perli a korábbi hős herceget. A konklúzió egyelőre annyi, hogy valaki nagyon rosszul fog járni az ügy végén.

Az Enron papírjáért, mely év elején még nyolcvan dollár felett forgott a tőzsdén, a pénteki kereskedésben már harminc centet sem adtak a brókerek. A befalcolt társaság magával rántotta a pénzintézetek papírjait is, mivel jó pár milliárd dollárral maradt adós többek között a J.P. Morgannek és a Bank of New Yorknak.

A chicagói parketten bizakodóbb volt a hangulat. A Nasdaq másfél százalékos pluszban zárta a hetet, ez a nagy négyes – Intel, Cisco, Sun és Dell – árfolyamemelkedésének köszönhető.

Európában sem volt sokkal nyugodtabb a légkör, kedden a Nokia vágta meg jövő évi árbevétel-előrejelzését, szerdán pedig a Deutsche Telekom hozta ki negatív eredményét, illetve jelentette be azt is, hogy veszteséget tervez az egész évre.

Az eurózóna harmadik negyedéves GDP növekedése (0,1 százalék) nem okozott meglepetést. A német novemberi inflációs ráta ugyan szemet gyönyörködtető volt, ám egy pillanatra sem lehetett elfelejteni a francia fogyasztói bizalmi index jelentős zuhanását.

Az olajár tizenkilenc és húsz dollár között stabilizálódott. A piacokra immár Argentínából érkezhet újabb nyomás.

Együtt a trenddel

Térségünkben elég siralmasan teljesítettek a tőzsdeindexek, így a BUX százpontos heti csökkenése kifejezetten mérsékeltnek mondható. A BUX egy százalék feletti gyengülése ellenére éves szinten már pozitív teljesítményt mutat, “köszönhetően” az egy évvel ezelőtti török bankválságnak, illetve a gyógyszercégek és a Mol küzdelmének a kormányzattal.

Indexünk amúgy is szépen helytállt az utóbbi három hónapban. Tizenöt százalékot emelkedett szeptember elejéhez mérten – elsősorban a Matáv és a Mol szárnyalása folytán.

Hasonlóan néhány feltörekvő piachoz, a világgazdaság lassulássásának érájában a BÉT kedvező jelekkel tudta vonzani a tőkét (gondoljunk itt a magyar makrogazdasági mutatókra például), a nyugati részvénypiacokat messze meghaladó hozammal hálálva meg a bizalmat. Túlzott reményeket kergetni azonban botorság lenne, a forgalom ugyan növekedett a múlt héten – átlagban hatmilliárd forintnyi részvény fordult meg egy napon -, ez azonban még kevés az üdvösséghez.

Igazán nagy esést egyik fontosabb részvényünk sem hozott össze. A sort a korrigáló Matáv vezette négyszázalékos csökkenésével, és ez az OTP három- és a Mol másfél százalékos értékvesztésével megspékelve már bőven elegendőnek bizonyult a Richterrel megerősített másodvonalbeli papírok emelkedésével szemben.

Lassan lejár a MOL-PKN tárgyalások határideje – és talán kedvező véget ér. Ezen felül azonban a gázüzletág eladása körül kialakult sajtóüzengetéssel sokkolták a héten az ötezer forint felett forgó papírjukból esetleg már-már profitot látó – pár éve még hatezer forint feletti áron jegyző – kisbefektetőket.

A hét nyertesei ugyan jelentős emelkedéssel hívták fel magukra a figyelmet, ez azonban nem sokat jelentett az indexben. Leginkább az indexen kívüli Globus drágult, több mint tíz százalékkal, négyéves árfolyamcsúcsot döntve. Minden különösebb hír nélkül erős vételi oldalt kapott a héten az Egis, a hányatott sorsú gyógyszerpapír, így közel tizedével javult öt nap alatt. A Synergont pedig a küszöbön álló MÁV-szerződés előszele emelintette meg, utoljára júniusban látott 650 forintos magasságba.

Megegyezett egymással a Borsodchem és a TVK a régóta húzódó etilénszállítás ügyében, előbbi részvény hat, utóbbi fél százalékkal emelkedett. Közel öt százalékot javult a negyedik vegyipari társaság részvénye, a Pannonplastot a Karsai Holding újabb – és akár a közeljövőben még várható – tulajdoni részének emelése húzta.

Mi várható a héten?

Itthon a kedden a nagy nyilvánosság elé kerülő harmadik negyedéves GDP-növekedés előzetes adata jelenthet némi támpontot a befektetőknek. Nyugatabbra a Bank of England és az ECB kamatdöntései (várhatóan nem változtatnak), még egy kontinenssel arrébb a novemberi munkaerőpiaci mutatók okozhatnak vihart a tőzsdéken.