PIACKUTATÁS – iránytű a viharzónában
Ezzel a sokat sejtető, és jelenünket igen kifejezően jellemző címmel tartotta egész napos konferenciáját a PIACKUTATÓK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE november 13-án, a WestEnd Hilton Hotelben. Az immár második alkalommal megrendezett fórumot mintegy 140 fő érdeklődése kísérte. Kutatók, megrendelők, partner szakmai szervezetek egyaránt képviseltették magukat.
Sterk Péter (a PMSZ elnöke) megnyitójában a Piackutatók Magyarországi Szövetségét mutatta be, és a piackutatás magyarországi helyzetét elemezte. Az 1997-ben alakult Szövetség jelenleg 21 tagszervezetet tömörít, és együttes részesedése lefedi a piackutatási piac 90%-át. A PMSZ tagvállalatainál 1000 fő főállású munkatárs dolgozik, és mintegy 4000 fő az alkalmanként foglalkoztatottak száma. A hazai kutatók felkészültsége, kreativitása semmivel sem marad el a fejlett piacgazdaságokban tevékenykedő kollégákétól, azonban a „nyomott” magyar kutatási árszínvonal, az alacsony profitabilitás hovatovább komoly gátja a korszerű módszerek, és technológiák, valamint az élvonalbeli számítástechnika meghonosításának.
A konferencia alapkérdéseit úgy fogalmazta „miképpen tudja a piackutatás a leghasznosabban szolgálni a megbízók gazdasági, marketing, kommunikációs céljait”, ill. „képes-e a piackutatás hathatós segítséget, támogatást nyújtani a recessziós körülmények között, a maga speciális eszközeivel”
A plenáris ülésen
§ Makkay János (Unilever Home Care Category Manager) felhasználói oldalról közelítette a „Multimegoldásokat – mikro szinten”,
§ Serényi János (a Mc Cann Erickson ügyvezető igazgatója és a MaKSZ- leánykori nevén a MARS partner szakmai szervezet elnöke) személyes és szemléletes példákon keresztül szellemesen illusztrálta az elmúlt másfél évtized sajátos (olykor „tragikomikus) társadalmi-gazdasági anomáliáit, megadva ezzel a konferencia kellemes alaphangulatát.
§ -Kozák Ákos (a GfK ügyvezető igazgatója) a piackutatás fejlődését, az iparágban végbe ment változásokat, az erősödő koncentrációs folyamatokat, továbbá az adatfelvételi irányváltást elemezte.
A plenáris ülést követően 3 szekcióbeszélgetésen folyt tovább a munka.
A résztvevők olyan aktuális kérdéseket feszegettek, mint
– „Hogyan illeszkedik a piackutatás a marketing gyakorlatába?”
– „Lehet-e piackutatási módszerekkel előre jelezni?”
– „A márka és szerepe a vásárlói döntésben.”.
Az előadások döntő többségét kutatók és felhasználók együtt prezentálták, erősítve és demonstrálva a közös gondolkodás, a közös munka szükségességét.
A délutáni workshopokon a
– „Mit és mennyiért? Döntse el a fogyasztó?”
– „Kit és hogyan: a média üzenete”, valamint a
– 4P-n túli határterületek kerültek terítékre, és váltottak ki élénk vitát.
A nap betetőzését a „Brainstorming a piackutatásért” c. program jelentette.
Egy „ideális’ briefing minden kutató álma-vágya. A „Mit mondjunk a kutatónak: Mindent vagy Semmit” alcímet viselő vitaindító alapján „A piackutatási briefing 12 pontjának” körüljárását gondolatébresztőnek szánták a szervezők, amelynek továbbgondolása a jelen és a közeljövő izgalmas feladata valamennyi szakember számára.
Rákosi Judit
