Belföld

A közbeszerzésekkel csak a baj van?

A közbeszerzési törvény sokat segít, ám a szabályzás nem uniós. Módosításával az állami támogatottak könnyebben indíthatnak eljárást. A vonatkozó uniós irányelveket csak évek múlva veszi át Magyarország.

A közbeszerzésekkel csak a baj van? 1Jövőre minden, állami támogatásban részesülő szervezet már a támogatási igény benyújtása után – tehát annak elnyerése előtt – jogosult lesz a közbeszerzési eljárás megindítására – a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályváltozás nyomán. Ezt az országgyűlés a pénzügyi jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat részeként fogadta el. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) által kidolgozott, 13 paragrafust érintő módosítás az 1995. évi XL. törvényt változtatja meg több helyen. A módosítást a kormány korrupcióellenes stratégiájában megfogalmazott elvek is indokolják.

Az EU sem elégedettA Európai Bizottság országjelentése nehezményezi, hogy Magyarország továbbra sem alkalmazza a közbeszerezés szabályait az autópálya-építésekben. A közösségi vívmányok nem adnak lehetőséget a közbeszerzés mellőzésére a szerződések átstrukturálása útján vagy az állami munkák kivitelezésének névleg magán-, de valójában állami felügyelet alatt álló cégekre való átruházásával – áll a jelentésben. Az EB szerint a jogszabályok harmonizációja előrehaladt, bár további erőfeszítések szükségesek a határértékek és határidők, a kivételek, az értékelési szempontok terén és a nemzeti preferencia eltörlésénél.

Uniókonformitás elhalasztva

Most csupán a legfontosabb, gyakorlati problémákat orvosló módosításokat vette be az IM. Egy átfogó, a visszaéléseket valóban megakadályozó és az uniós előírásoknak is teljesen megfelelő törvénymódosítás csupán jövőre, az Európai Unió jelenleg is kidolgozás alatt álló közbeszerzési irányelveinek függvényében valósulhat meg – tudtuk meg Németh Anitától, az IM európai közösségi jogi főosztályának vezetőjétől.

Ezentúl nagyobb védelem alá esnek az üzleti titoknak minősülő információk: az ajánlattevőnek ajánlatában külön mellékletben kell rögzítenie azokat az adatokat és információkat, amelyeket nem kíván nyilvánosságra hozni. Az ajánlattevő neve, székhelye, a kért ellenszolgáltatás és a teljesítés határideje a korábbiakhoz hasonlóan ezután sem minősül üzleti titoknak.

A közbeszerzésekkel csak a baj van? 2Közbeszerzés pedig kell

A központi költségvetési forrásból gazdálkodó vagy azt felhasználó intézmények, valamint az állami támogatást felhasználó cégek kötelesek a közbeszerzési törvény szabályai szerint eljárni, ha közbeszerzéseik – árubeszerzéseik, építési beruházásaik és szolgáltatás-megrendeléseik – áfa nélküli értéke eléri vagy meghaladja az adott év költségvetési törvényében meghatározott értékhatárokat. Idén árubeszerzés esetén 18 millió forint, építési beruházáskor 36 millió forint, szolgáltatás-igénylés esetén pedig 9 millió forint a közbeszerzési értékhatár.

A közbeszerzési eljárás alapvetően nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet, indulhat hirdetmény közzétételével vagy anélkül. Az eljárásokat előminősítés is megelőzheti, ez csak az építési beruházás esetén kötelező, ha a beszerzés nagysága eléri vagy meghaladja a 240 millió forintot. A törvény egyes esetekben lehetőséget ad arra is, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzést gyorsított eljárásokban bonyolítsa le.

Kevesebb is lehetAz eljárások statisztikájával foglalkozó Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. (MKH) prognózisa erre az évre összesen mintegy 550 milliárd forintos forgalmat vár.

Idén hatszázmilliárd forog a közbeszerzéseknél

Idén az első tíz hónapban a központi költségvetési intézmények és az állami támogatásban részesülő cégek 492,9 milliárd forint értékben bonyolítottak le közbeszerzési eljárást. Ez mintegy 30 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának forgalmát – a Közbeszerzések Tanácsa (KT) legújabb adatai szerint.

Az utolsó hónapok a legforgalmasabbak, ezért várhatóan az év végére a közbeszerzések értéke meghaladja majd a KT által év elején prognosztizált 600 milliárd forintot – véli Berényi Lajos, a szervezet elnöke. Ez a múlt évihez képest mintegy 15 százalékos bővülést jelentene.

A közbeszerzésekkel csak a baj van? 3Nagyobb a transzparencia

Ebben az évben emelkedett a nagyobb nyilvánosságot és átláthatóságot lehetővé tevő nyílt eljárások száma, az összes eljárás csaknem 78 százalékát bonyolították le ebben a formában. Ugyanakkor az eredménytelenül zárultak – az összes közbeszerzés több mint tizede – zöme nyílt vagy előminősítéses nyílt eljárás volt.

Az MKH szerint az eredménytelenség oka leginkább taktikai. A kbt. lehetőséget ad a kiíróknak, hogy az első körben eredménytelen nyílt eljárásokat a második fordulóban tárgyalásos formában folytassák le.

Sokan kibújnak

Az MKH szerint még mindig sokan kibújnak a kbt. hatálya alól. Ezek között található a sok vitát kiváltó autópálya-építés és a Magyar Fejlesztési Bank. Mindkét szervezet központi költségvetési pénzekből gazdálkodik, mégsem vonatkozik rá a kbt. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legújabb, az önkormányzatok 1999-2000-esközbeszerzési gyakorlatát vizsgáló tanulmánya szerint a helyhatóságok számos esetben – például az iskolatej-akcióknál vagy az árvízkárok elhárításánál – mellőzik a közbeszerzést.

Közbeszerzési eljárások
statisztikája
Eljárástípus
2000. I-X.
2001. I-X.
Eljárások száma
Eljárások értéke
(Mrd Ft)
Eljárások száma
Eljárások értéke
(Mrd Ft)
Nyílt eljárás
2277
289,2
2397
356,1
Meghívásos eljárás
70
3,7
55
14,6
Tárgyalásos eljárás
659
80,8
632
122,2
Összesen
3006
373,7
3084
492,9
Forrás: www.kozbeszerzes.hu

Az önkormányzatok és intézményeik jelenleg a legnagyobb ajánlatkérők, az összes közbeszerzés mintegy 40 százalékát bonyolítják le. Az önkormányzatoknál még mindig nagy a tárgyalásos, ezen belül a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások száma.

Az ÁSZ-ellenőrzés azt is feltárta, hogy az önkormányzati közbeszerzések egyharmadánál az előkészítésben és az elbírálásban részt vevő személyek, cégek között összefonódás van. Egyes számítások szerint Magyarországon a közbeszerzések értékének hozzávetőleg 8-10 százaléka vándorol az eljárások során a résztvevők zsebébe.

Irodabútor és üzemanyagAz állami költségvetési intézményeknek hét kategóriában rögzített termékek beszerzésénél kell igénybe venniük a központosított közbeszerzést. Ezek a személyi számítógépek, a távközlési berendezések, a gépjármű, az üzemanyag, az irodabútor, a papír és papíráru, valamint az egészségügyi termékek. Az eljárásokat a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) intézi, a konkrét vásárlást maguk az intézmények.

Az állam központosít

Az MKGI a múlt évben összesen 45,5 milliárd forint értékben kötött közbeszerzési keretszerződést a több mint ezer költségvetési szervezet számára. A központosított beszerzés biztos üzletet, előre tervezhető bevételi forrást jelent a beszállítóknak.

Különösen igaz ez az irodabútor-gyártó vállalatokra. Az e témában kiírt közbeszerzési pályázatok nyertesei többnyire az öt legnagyobb hazai gyártó közül kerülnek ki. A Falco-Sopron Irodabútor Kft., a Garzon Bútor Rt., a Mezőkövesdi Bútoripari Kft., a Hajdúthonet Rt. és a Balaton Bútorgyár Rt. árbevételének mintegy 15-20 százaléka a központosított közbeszerzésekből származik. Az MKGI legutóbbi irodabútor-tenderét hat kategóriában ismét – a korábbi két eljáráshoz hasonlóan – az öt gyártó alkotta konzorcium nyerte el, összesen 3,52 milliárd forint értékben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik